Egyre nagyobb a feszültség itthon a gyerekek miatt, mi lenne a megoldás?
Sziasztok!
Férjemmel 11 éve vagyunk házasok, mind a kettőnknek ez a második házassága. Neki is, nekem is van az előző házasságunkból gyerekünk, egy év van közöttük. 18 és 19 évesek.
Amíg kisebbek voltak, nem nagyon volt nézeteltérés miattuk/velük, mert hasonlóan voltak nevelve, ugyanaz érdekelte őket. De ahogy kezdenek felnőni, más az irány náluk. Én ezt nem érzem problémának, férjem annál inkább... Sajnos ezt a lányommal is érezteti, itthon is nagyon feszült sokszor.
A lányom most fog érettségizni, Budapestre megy továbbtanulni. Tegnap megkérdezett ENGEM, hogy kaphatna-e ott lakást, mert az apjával már beszéltek erről és ő azt mondta, hogy igen, de velem is legyen megbeszélve. A mai albérletárak mellett én is ésszerűbbnek gondolom az ingatlanvásárlást.
Férjem ezt hallotta, odajött ordítva, hogy legyen már eszénél a lányom, mit képzel magáról, másnak még 40 évesen sincs saját lakása, nem "sz..ros 18 évesen". Meg hogy bezzeg az ő lánya nem azt várta, hogy mikor költözhet Pestre, hanem érettségi után dolgozni ment és levelezőn tanul.
Vagy ha a lányom elmegy bulizni, taxival jár haza. Ez minden szombat este vitatéma, hogy miért adok neki pénzt erre, menjen biciklivel vagy gyalog, 15 percet mozogjon már legalább. A biciklije drága, sok a biciklilopás a városban. Nem akarom, hogy egész éjjel ott álljon valahol őrizetlenül. Éjszaka, hajnalban meg ne sétálgasson egyedül, főleg ne hidegben. 1700-2000 forintról beszélünk. Mégis minden szombat este ez a téma, mikor megy a lányom, férjem szalad az ajtóhoz, hogy "nehogy taxival gyere haza!!!". A lányom meg közli, hogy de, azzal fog és kezdődik az ordítás, hogy mennyire lusta, miért nem mozog, sétáljon már legalább ennyit...
Közben a férjem lányának is egyre több a kissé rosszindulatú, viccesnek beállított odaszólása a lányom felé. Mondta, hogy régen jóban voltak, ma már nem annyira beszél vele, mert nem kíváncsi ezekre. Nem tudom, hogy a férjemnek ehhez van-e köze, de érezhetően feszültebb itthon a hangulat.
Azt még tudni kell, hogy teljesen különkassza van nálunk, a ház az enyém. Van vagyonjogi szerződésünk is, nem az ő pénze van a lányomra elköltve, semmivel nem járul hozzá a neveléséhez, életéhez.
Én a férjemet is kiraknám, ha nem állna le ezzel. Sokkal fontosabb, hogy a gyereked otthon jól érezze magát, ne legyen folyamatosan kinézve, csesztetve. De amúgy meg tök normális dolgokra költesz, én is adnék taxira pénzt, ha megtehetném én is vennék lakást, ezek logikus, ész érvekkel magyarázható kiadások. De amúgy sincs hozzá semmi köze, hiszen mint írtad, külön kasszán vagytok.
Amúgy az egyetemmel az a tapasztalatom (én 4 éve végeztem nappali tagazaton), hogy álláskeresésnél előnyt élveznek a nappali tagozatosok a levelezősökkel szemben. Van is egy ismerősöm, ő levelezőn végzett, és neki meg is mondták állásinterjún, hogy inkább olyat vesznek fel, aki nappali tagozatos volt, mert szerintük ott több tudást tud átadni az iskola, több a gyakorlat (nálunk sok labormunka volt) stb.
"Van is egy ismerősöm, ő levelezőn végzett, és neki meg is mondták állásinterjún, hogy inkább olyat vesznek fel, aki nappali tagozatos volt"
És mégis, hogy derül ki, hogy levelezőn végezte el?
A lányom ezt lazán kezeli, simán visszaszól a férjemnek, ha éppen olyan kedvében van. Utána meg nézi, ahogy tombol tovább. Szóval ez a helyzet inkább engem zavar, mintsem őt.
A férjem lánya nem velünk él.
Azt meg nem értem, hogy egy 18 éves, érettségi előtt álló gyereket miért kéne küldenem az apjához?! Pár hónap, és amúgy is költözik Budapestre... De sosem volt megszabva, mennyit láthatja az apját.
A bulikkal, barátnőzésekkel nekem nincs problémám. Fiatalok, ismerem a baráti társaságát is, a szülőket is. A lányom jól teljesít az iskolában, vannak tervei a jövőre, hétvégén miért ne csinálhatna azt, amihez kedve van? :)
Semmi köze a férjednek hozzá mit adsz a saját pénzedből a lányodnak.
Ritka egy önző pasi lehet.
A lányok ha jól értem felnőttek, és ez 2. házasság, nincs közös gyerek... Én egyáltalán nem támogatom a válást az esetek elsöprő többségében, pláne ha van közös gyermek, de ebben a helyzetben, ha van egyéb probléma is közöttetek, szerintem meggondolandó! Eleve nem tűrném már azt sem, hogy őrjöngjön a lányommal! Azért tudja már, hogy hol a helye! A lakásban egyébként alapvetően igazat adnék a férjednek, én is így látom. 1 létezik kollégium, ha az nem megfelelő, 2 létezik albérlet és 3 szobát is lehet bérelni, nem csak lakást! A süket proli dumájával viszont nem értek egyet, a hideg ráz tőle, tipikus! Ez a dolgozni ment az Ő lánya, menjen dolgozni a tiéd is...! Mernék rá fogadni, hogy szakmunkás... nekem is ugyanezt a süket dumát tolta anno apám, hogy hát a volt osztálytársaid, azok már idén végeznek és utána dolgoznak, és dolgozni fognak... Csak azért, mert Ő úgy cseszte el az életét, hogy 14 évesen már a bányában melózott és 17 évesen már lelépett külföldre ilyen-olyan segédmunkából élni, és legyen Ő a példa...
Ha külön kasszán vagytok, akkor ha jól gondolom a megtakarítás sem közös, amit a lányod lakására költenél, így az, hogy a férjed nem költött ennyit a lányára a saját megtakarításából az az Ő dolga, nem hozható fel összehasonlításkép az Ő lánya! Mindenesetre azért ez erős, hogy már lakást vásárolunk a gyereknek kollégiumi vagy albérleti szoba helyett! Ezen nincs mit számolgatni, mert Bp-en 40M alatt nincs lakás, ha 150-200e a havi albi, akkor sem megy el rá több 9-12M-nál! Szóval nem észszerűbb, de!!! De ha a lakás felét fizeti az előző férjed, akkor azért ezt a lehetőséget úgy gondolom ki kell használni! Mert koránt sem biztos, hogy erre később is nyílik lehetőség! Ez az, amit esetleg megértene/megérthetne a férjed is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!