Mit tehetnék én szülőként, tényleg én reagálom túl a helyzetet? Normális, hogy ilyen a lányunk?

Ott kezdeném, hogy én és a férjem 5 gyereket felneveltünk tisztességesen. A három kicsi és legnagyobb már elköltözött. Viszont a második legnagyobb lányunkkal probléma van (31 éves). Ő nem hajlandó elköltözni.

Nagyon sokat veszekszünk ez miatt a férjemmel, egyszerűen már elfáradtam, nem gondolnám, hogy nekem kell eltartani egy 31 éves felnőtt nőt. A párom viszont sose áll ki mellettem a lányom valahogy mindig kimanipulálja nála, hogy én legyek a szar. A micskos anya aki ki akarja tenni a házból, mert nyugalomra vágyik.

Nem azzal van a baj, hogy ennyi idős és még itt lakik, hanem azzal, hogy úgy lakik itt, hogy eltartatja magát, semmit nem segít és nem tesz félre egy forintot sem, esze ágában sincs elköltözni. Van neki egy párja akinek van saját háza, mostmár eljutottunk arra a szintre, hogy már az is minden nap nálunk alszik, persze ingyen és bérmentve. Ételt nem vesznek maguknak, havonta a lányomtól kapunk 25 000 ftot mindenre. Még egy emberre is kevés nemhogy mostmár kettőre.

A három kicsinek is megvan a szobája, hiszen egy 18 évesen albiban van egyetem miatt, egy 20 évesen a párjával él szintén albérletben a városban és a harmadik 25 évesen a munkahelyén lakik. Nekünk a párommal nincs saját szobánk csak egy nappali részben alszunk. Semmi magánéletünk nincsen.

A mindennapokban hazajövök a munkából főzök (mivel a párja kb 2 smbernyi kaját megeszik, el is visz a munkába, mi is eszünk hiába csinálok már 2 kg húsokat nem elég csak 2 napig maximum), takarítok, és mostmár időben lefeküdni sem tudok, mert azt nézem ahogy a férjem és ők a mi szobánkban eliszogatnak, vagy ők ott ülnek (AZ ÉN ÁGYAMOM) és nézik a tvt.

Mit tehetnék egy ilyen lánnyal? Amikor szóltam az volt a reakció ő nem akar pénzt kidobni az ablakon egy albival (minden más hülyeségre veri el, semmit nem tesz félre). Saját házat nem tudok neki venni.