Van itt olyan szülő, aki megszakította a kapcsolatot a gyerekével?

Kérdező, tetszik vagy sem, de ez jellemzően azért van, amit az 1-es írt, hogy a gyerek az, aki "tisztán" érkezik ebbe a kapcsolatba, őt tudja formálni a szülő, ő kap valamit és nem fordítva. Nyilván mindenkinek van egy alaptermészete, de az önmagában nem határoz meg egy rossz viszonyt, viszont a szülő viselkedése igen.

Mert ez egy alá-fölé rendelt viszony, jellemzően a szülők szokták a gyerekeket verni, lelkileg bántalmazni, minden sz*rnak elhordani, a szemükre vetni a dolgokat, lekontrollálni, elvenni az önbizalmát, éheztetni, nélkülöztetni, satöbbi. A gyereknek nincs ilyen hatalma a szülő fölött, ő nem igazán tud sem lelkileg-sem fizikailag bántalmazni egy felnőtt embert, nem tud se rátelepedni, se túlszabályozni, nincs lényegi beavatkozása a szülője életére.

Szóval, nem véletlen az, hogy a gyerek lesz az, aki megszakítja a kapcsolatot, hiszen ő tud ilyen dolgok elszenvedője lenni, nem a szülő. Egy gyereket sokkal több sérelem érhet a szülő részéről, mint fordítva.

Nálunk volt ilyen, apósom és anyósom. Férjemmel amikor megismerkedtem, előttem két barátnője volt, mindkettőt elmarták mellőle a szülei, engem már nem hagyott. Megházasodtunk, és szüleim segítségével vettünk egy kis családi házat, lett két gyerekünk. Férjem szülei beváltották a lakásukat egy nyugdíjas apartmanra, és megmondták, hogy soha többet nem akarnak tudni a fiukról. (A két lányunk már felnőtt, soha nem látták őket).

Hát ilyen is van:(

Volt egy kolleganőm, aki a lánya gyerekét nem látta vagy két évig, mert valamiért nem volt vele jóban.

Ismertebb eset: Szécsi Pál (táncdalénekes) anyja az USA-ba diszidált, itthagyva a fiát és lányát. Szécsi Pál egy nyugat-német turnéról utána ment (engedély nélkül, ezért itthon úgy adták le, hogy diszidált), de az anyja azt mondta, hogy nem azért jött Amerikába, hogy a gyerekei utána jöjjenek. Valószínűleg ezzel is hozzájárult fia tragikus végéhez.

Szerintem sokkal kevesebb van mint fordítva, én így látom a környezetemben. A szülők elfogadóbbak a gyerekeik hibáival kapcsolatban, sokszor szemellenzősök. Lásd amit az előző oldalon írt valaki, hogy az anya megszakította a kapcsolatot a fiával, mert otthagyta a családját. Na, ilyen pl extrém ritka, a többség egy ilyen szituhoz még asszisztál is, felmenti a gyereke viselkedését.

Vagy pl. nálunk van egy bűnöző figura, ül most már előzetesben egy ideje. Mindenki tudja hogy nyakig sáros. Az édesanyja szent meggyőződése hogy a kisfia nem tehet semmiről, csőben húzták és tök hűségesen kitart mellette. Van arra is példa hogy többszörös gyilkos és az anyja látogatja így is...

Inkább jellemzőbb szerintem, hogy ha rossz a szülő-gyerek kapcsolat, akkor közös megegyezéssel nem állnak szóba egymással.

De szerintem igen kicsi az esélye annak, hogy itt gyk-n összefutsz ilyennel, hiszen mint te magad is írtad, ez nem nagyon jellemző.

Többek között azért is, mert ahogy a 16-os írta, egy szülőnek ciki megszakítani a kapcsolatot a gyerekével, hiszen mit mond majd másoknak, hogy utálta? Úgyis tudja, hogy mindenkinek ez az első gondolata, hogy jó sz*r szülő, és ezt sem magának, se másnak nem fogja szívesen bevallani.

A gyereknek nem ciki, ha sz*r szülője volt, hisz ő nem lehetett hatással a szüleire úgy, ahogy a szülője örá. Neki nem kell semmit beismerni.

Amúgy én is megszakítottam az anyámmal a kapcsolatot. Sose voltunk jóban, mert ő az a tipikus rosszindulatú, gyűlölködő, mindent kontrollálni akaró típus volt, így ahogy érettségi után elköltöztem, szinte már nem is kerestük egymást, kb. húsvétkor Még karácsonykor láttuk egymást, amúgy nem keresett, csak szerintem neki is ciki lett volna mások elött, ha megszakítja teljesen a kapcsolatot.