Miért nem lehet békén hagyni a vizsgaidőszakban? Ilyen embert hogy kezeljek?

Olyanokba köt bele a nevelőapám, hogy miért az ágyban, hason fekve tanulok. Miért iPadről tanulok, hát így a kezemben sem tudom fogni a könyvet. Mikor mondtam, hogy jegyzetből tanulok, nem 4-600 oldalas könyvekből próbálom kibogarászni a lényeget, ettől is idegrohamot kapott.

Meg hogy én milyen lazán veszem a vizsgaidőszakot, hogy szilveszterezni tervezek menni, meg a két ünnep között barátnőkkel utazom és hogy bezzeg ő anno még Szenteste is csak 10 perc szünetet engedélyezett magának. És hogy látja azt is, hogy én 11-kor este már alszom reggel 8-9 között kelek fel, ő vizsgaidőszak alatt 2-3 órákat aludt hajnalban maximum és már a kávészemeket rágcsálta, hogy ébren maradjon.

Mióta hazajöttem, ezt hallgatom. Minden baj, semmit nem csinálok jól, "bezzeg ő".

Ugyanott végzett, ahol én most harmadéves vagyok. Csak éppen kb. 30 év különbséggel. Azóta rengeteg minden változott az egyetemen, meg a technikákat tekintve is. Pl. ami nekik két félévet felölelő szigorlat volt, nekünk az ma egy Coospace vizsga, kamera nélkül és évek óta ugyanaz a kérdéssor ismétlődik. Vagy amire nekik 200 beugrójuk volt és már egy vessző miatt buktattak, arra nekünk már beugró sincs és egy tündéri tanárnő vizsgáztat, aki a legnagyobb jóindulattal áll hozzá mindenkihez. Ezzel nem az egyetemet szólom le, mert kell tanulni, vannak továbbra is gyilkos vizsgák, de azért nem annyira vészes a helyzet, hogy másfél hónapig napi 2-3 óra alvással funkcionáljak, meg végigtanuljam a karácsonyt. Főleg úgy, hogy évközben azért én tanulok, minden zh-m megvan, csináltam két elővizsgát is sikeresen. Szóval ilyenkor vizsgaidőszakban inkább csak átismétlem az anyagot, kiemelem a hangsúlyosabb részeket.

De konkrétan ő jobban stresszel, mint maguk a vizsgák. Mert azt hallgatni 15-20 percen át, hogy mennyire lusta vagy, nagyon levisz az életről... És most is anyukám kérte, hogy legyen már itthon többet, legalább a karácsony miatt (amúgy 1-2 havonta szoktam hazajönni). Oké, gondoltam miért ne, de annak nincs értelme, hogy itthon vagyok és el van rontva a kedvem már korán reggel.