Miért kell mindig mindent most rögtön és azonnal? Illetve ha mégsem ez a gond, mert megbeszéltük, hogy mikor, akkor miért kezdi el sokkal hamarabb nélkülem?
Az előbbi inkább nyaranta/kora-ősszel szokott probléma lenni. Eltervez valamit, mit tudom én, befőttet/savanyúságot csinál. Ő már egy héttel előre tudja, hogy a következő hétvégén ez lesz a program, és én segíteni fogok neki. Viszont nekem kbaszottul aznap szól, amikor nekiáll, hogy na most rögtön és azonnal menjek. És akkor így elvárja, hogy akármit is csináltam, azt hagyjam félbe. És nem az a baj, hogy csinálnom kell valamit, hanem az, hogy én szeretem megtervezni a napomat, és dühít, ha váratlanul és indokolatlanul fel kell borítanom. Márpedig elég indokolatlan, hogy anyám egy hete tudja, hogy kell a segítségem, de csak akkor tud erről szólni, és ELVÁRNI, hogy rögtön ugorja, amikor már elkezdte. Ha meg mondom, hogy várj, ezt a fejezetet még elolvasom/ezt még végig nézem/most tervezek beszélni xy-nal hívásban, már tegnap megbeszéltem vele, kb fél óra, de aztán megyek/BÁRMI akkor meg kiveri a hisztit, hogy én semmit nem csinálok, tőlem semmit nem lehet kérni, stb. Pedig de, megcsinálom, csak egy nappal előtte szóljon már legkésőbb... Ha meg megmondom ezt neki, akkor meg megsértődik, veszekszik, hogy mi az, hogy neki kérvényt kell benyújtania, hogy én csináljak bármit is...
A másik kedvencem, amikor véletlenül mégis megbeszéljük, hogy valamit fix időben csináljunk meg együtt. Megbeszéltük, hogy majd mit tudom én, szombat délután kettőkor meg csináljuk. Én délelőtt tanulok, lehet ki se jövök a szobából, ezért észre sem veszem, hogy már elkezdte, ő meg bszik szólni. Erre ő megcsinálja délelőtt, aztán délután puffog, hogy megbeszéltük, hogy segítek, de nem segítettem. Ha meg megmondom, hogy ok, de nem ezt beszéltük meg, akkor hisztizik, hogy de ő nem hajlandó rám várni, mire én méltóztatok megmozdulni.
(Feltételezéseket nem kérek, hogy én nem csinálok semmi házimunkát, mert ez nem igaz, itt a nem mindennapos teendőkkel kapcsolatos konfliktusról van szó.)
Komolyan, mire jó az, hogy minden rögtön és azonnal kell?
És az miért jó neki, hogy ha véletlenül mégis megbeszélünk valamit, azt ő elkezdi sokkal hamarabb, aztán felhánytorgatja, hogy neki egyedül "kellett" megcsinálnia, holott semmi szükség nem lett volna erre, ha tényleg akkor kezdjük el, amikorra megbeszéltük..?
válasza:Hány éves vagy?
nem lehet ezt normálisan megbeszélni vele?
válasza:Ki az alany a mondataidban? Kivel van bajod otthon?
Ha gyerekként valamelyik szülőddel, akkor hány éves vagy?
Idehánytál egy litániát, de alapvető dolgokat nem írtál meg.
válasza: válasza:Na, jolvan kerdezo, most akkor egy picit nyugodj le, vegyel egy nagy levegot, nincsen semmi baj. Ezek a dolgok sokszor elofordulnak szerintem a csaladokban, valamilyen oknal fogva elcsuszik a kommunikacio, vagy esetleg a gyerek se annyira szent es azert elofordul gyakran, hogy valamit megse csinal meg, mert elfelejti, ez pedig unalmas a szulonek, ezert nem tud mar 1 percet se varni.
Nem tudom, de ezt csak es kizarolag ti ketten tudjatok megoldani; ebben senki mas nem tud segiteni.
válasza: válasza:"mi az, hogy neki kérvényt kell benyújtania, hogy én csináljak bármit is..."
Anya, nem kell kérvényt benyújtanod, egyszerűen csak szóljál előző nap, hogy én is úgy tervezzem a napot.
"Erre ő megcsinálja délelőtt, aztán délután puffog, hogy megbeszéltük, hogy segítek, de nem segítettem."
Anya, azt beszéltük meg, hogy kettőkor csináljuk, én így terveztem. Nem szóltál, hogy mégis hamarabb nekifogsz.
Ha ezek után még neki áll feljebb, akkor ő is tudja, hogy nincs igaza, csak mivel ő a szülő, úgy érzi, megteheti, hogy még így is ő keménykedjen. Vagy szándékosan mártírkodik. Kivel éltek még egy háztartásban? Apa, tesó? Beszéljetek közösen vele.
válasza:Anno sokan túlestünk ezen, hidd el. El kell engedni, nem felbosszantani magad rajta. Az ilyen ember tipikus mártír, aki szereti "kidolgozni a belét" a családért, akik "meg nem mozdulnának" és aztán ezt hánytorgatja 2 hétig. Direkt csinálják, mert ha időben szól és időben kezd, akkor nem lesz miért mártírkodni, hogy ő ezt egyedül csinálta, miközben mindenki más "döglött".
Amit tehetsz, az az hogy nemet mondasz arra amit helyetted eltervez, közlöd hogy neked dolgod van, ha szólt volna x idővel előtte, segítenél. Amit meg elkezd nélküled, egészségére, csinálja.
válasza: válasza:Ez nem fog megváltozni soha xD Én anyám egyáltalán nem ilyen, ha megbeszélünk valamit van hogy elfelejti, de miután mondom, hogy de hát nem így beszéltük meg, akkor sincs hiszti, mondja, hogy jajj hát elfelejtette és megoldjuk máshogy.
Viszont! Párom anyja még mindig ilyen, pedig már 5 éve elköltözött párom. Míg otthon lakott rosszabb volt ezerszer, de még mindig kibukik ez, de még az apja is ilyen.
Példa: megbeszélték, hogy majd hétfőn vagy kedden bemennek biciklit nézni az egyik piacon, mert párom szeretett volna venni egyet, és após felajánlotta, hogy segít neki választani, mert ért a biciklikhez. Mivel ezt így megbeszélték, párom programot csinált hétvégére. Erre pénteken hívja após, hogy akkor szombaton menjenek. Párom néz, hogy: "de hát hétfő vagy keddet beszéltünk meg, ő már nem ér rá hétvégén". Uh, el nem lehet képzelni milyen hisztit csapott emiatt apósom. Hogy nem igaz, hogy ő felajánlja, hogy segít, de még a fia problémázik, meg hogy akkor hagyják az egészet, nem segít. Na összevesztek, pár hétig nem is hozták fel a témát (hétvégente elmentünk hozzájuk, de kerülték egymást). Na aztán csak kibékültek valahogy, megbeszéltek megint egy napot, eljött após, elmentek és megvették a biciklit.
De hogy ezt miért kellett így???? És több száz ilyen példát tudnék felhozni. Sose értettem.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!