Hogy fogadtassam el anyummal, hogy elég esélyes, hogy csúszni fogok az egyetemen?
Ez az első évem, tanárin vagyok. Az egyik szakomat esélyes, hogy szeretném cserélni, de ezt a tanévet végigviszem így, intézményen belül nem tudok keresztfélévvel váltani amúgy sem. Na meg szeretnék időt hagyni magamnak, hogy biztos legyek benne, hogy nem csak az első zh-k utáni letargia beszél belőlem. :D (Egyébként az alap koncepció az volt, hogy azt a két szakot elvégzem, amin vagyok, aztán végzés után talán harmadiknak azt is, amire most cserélnék.)
Viszont ha váltok, akkor mindenképpen csúszok, mert úgy leszek másodéves, hogy az egyik szakomból nulla darab elsőéves tárgyam lesz meg értelemszerűen. Viszont amikor otthon említettem, hogy megfordult a fejemben a váltás gondolata, le is lettem cseszve, hogy szégyen a csúszás, meg ha már elkezdtem fejezzem be, meg "csak tanulni kell". Mondta ezt anyám, akinek a legmagasabb végzetsége szakma érettségi nélkül... (Most mondom ezt minden rosszindulat nélkül, csak arra akarok kilyukadni, hogy neki azért nincs személyes tapasztalata az egyetemmel)
Nyilván a döntésembe nem szólhat bele, felnőtt vagyok meg ilyenek, amivel itt jönni szoktak az emberek releváns tanács helyett, az ilyenekkel tisztában vagyok, ilyen megjegyzéseket nem szeretnék látni, mert számomra totálisan irreleváns. Viszont nem szeretném rögtön és azonnal, meg úgy egyáltalán a kapcsolatot megszakítani anyuval, szóval azért mégis jó lenne, ha végül tényleg a váltás mellett döntök, akkor nem kéne folyamatos cseszegetést hallgatnom.
válasza:"Mondta ezt anyám, akinek a legmagasabb végzetsége szakma érettségi nélkül... (Most mondom ezt minden rosszindulat nélkül, csak arra akarok kilyukadni, hogy neki azért nincs személyes tapasztalata az egyetemmel)"
De, bizony rosszindulattal mondod.
válasza: válasza:Matekkel elég sok helyre mehetsz, angollal meg... az nem egzotikus nyelv, mint pl az orosz - jó, most tekintsünk el a háborútól, de még néhány éve ezzel a nyelvvel alaposan megszedhette magát az ember.
Az angol semmi extra, tucatnyelv.
válasza:De te már most lenézed anyádat - hiába bizonygatod, hogy nem, DE! Burkolt lenézés is létezik, és ez pontosan az.
Az a baj, hogy a diploma mellé nem adnak pl alázatot, önismeretet, elfogadást.
válasza:HA meg tudnád tanulni a matekot, nagy kincs lenne, mert érettségi tárgy, és a legtöbb diák a sima összeadáshoz is az ujjait meg a lábujjait használja. Különórák szempontjából is aranybánya.
Persze, az angol sem rossz, de sokkal többen próbálnak abból megélni, mint a matekból.
Ettől függetlenül persze, a te életed, a te döntésed.
Vigasztaljon, hogy (szinte) bármely szakon az első egy-két év a legsz*rabb, később könnyebb lesz.
válasza:Nem a matekkal nem hoztál jó döntést, hanem a tanári szakkal. Én most végzek, konkrétan azt érzem, hogy semmi értelme nem volt az elmúlt öt évnek a jelenlegi helyzet miatt.
Az, hogy elmondd anyukádnak, hogy csúszni fogsz, hamarosan a legkisebb problémád lesz :)
válasza:Egyébként tök jó, hogy itt egyesek jobban tudják, hogy mi a szándékom, mint én magam. Semmi lenézés nincs abban, hogy leírom az információt, hogy anyámnak milyen végzettsége van. Ez egy plusz infó, ami megelőzi az olyan tippeket, hogy kérdezzek rá arra, hogy neki anno hogy ment az egyetem, és hátha ennek függvényében normálisabban áll a helyzethez.
(Azt, hogy matek mellett mi a másik szakom, azt nem írnám le, mert elég ritka a párosítás, azt meg nem szeretném, hogy valami ismerősöm megismerjen)
válasza:Elfogadtatni nem tudod vele, ha ő ragaszkodik a véleményéhez, azt nem fogod tudni megváltoztatni. Elmondod neki, amit ide is leírtál, hogy nehéz az egyik szakod, szerinted nem neked való, váltani szeretnél. Inkább hagyd ott most, mint hogy később bukdácsolva, szenvedve elvégezd. Ha pedig igazán szeret, akkor az számára a fontos, hogy azt tanuld és csináld, ami boldoggá tesz. Én is az első félév után hagytam ott egy szakot. Először a félév felénél említettem csak anyukámnak, hogy váltani akarok, ő azt mondta, hogy szó sem lehet róla. Utána nem is hoztam szóba, pedig nagyon boldogtalan voltam. Az első vizsgaidőszak végén borultam ki igazán, egy szóbeli másodjára sem sikerült, pedig éjjel-nappal tanultam, még a karácsonyfa alatt is. Sírva hívtam fel a szüleimet, hogy ez nem megy. Bár valószínűleg apukám rábeszélésre, de engedték a váltást. Most ez az utolsó félévem ezen a szakon, az eredményeim is nagyon jók, és sokkal jobban érzem magam az első perctől. Sosem dörgölte az orrom alá, hogy mennyi pénzt és időt elpazaroltunk az elsőre, mert az már úgysem változtatna semmin, és látja, hogy az nem az én utam volt.
Ui: Közben láttam, hogy ez egy októberi kérdés, csak gondolom kiemelted :D Azóta történt valami változás?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!