Mit éreznek azok a szülők, akinek se nem jó képességű, se nem szép a gyerekük?

Ez alatt mit ertesz? Ertelmi fogyatekos vagy pl. nehezen megy a matek, kemia?

Szerintem minden gyerek jo valamiben. Van aki rossz matekos, de kivalo nyelverzekkel rendelkezik. Ha egyik sem megy, akkor lehet, hogy kivalo sportolo lesz belole. Fontos, hogy a szulo segitse/tamogassa a gyereket, hogy megtalalja azt, amiben jo lehet es ne a maga sajatos elkepzelesei/elvarasai szerint iranyitsa ot, mert tonkre fogja tenni!

A szepseg pedig relativ. En annyira csunya gyereket meg nem lattam, max. apolatlant (rossz fogak, zsiros haj/fulek).

Szerintem ilyen egy átlagos gyerek.

Nyilván ha valaki tényleg kifejezetten szép (nem csak anyunak), vagy okos (nem egyenlő azzal hogy színötös), az már átlag fölötti adottság, amiben elég kevés szülőnek van része.

De a legveszélyesebb amikor átlagos gyerekeket akarnak felruházni extra képességekkel. Ilyenkor jön a nyolc különóra, nem hozhatsz haza négyest, 12 éves korodra legyél világbajnok, ja és amikor a nem túl szép gyerekeket valami hihetetlen gyönyörűként mutogatják ("nézd a kis huanitámat, ugye milyen szép, NÉZD MILYEN SZÉP?!", miközben szegény gyereknek olyan arcformája van mintha most ment volna keresztül a szülőcsatornán).

Attól meg ugyanúgy szeretim a szülei, ha normalisak...

Na meg mibaz hogy okos? Egy asztalos is lehet a maga szintjén okos...