Mégis mi fog hiányozni azoknak a szülőknek, akik nem tudják feldolgozni a gyerekük önállósodását?
Szülőként, anyaként sem értem azokat, akik kiakadnak, mikor a gyerek el akar költözni (véglegesen, vagy akár csak egyetemi kollégiumba). Arra gondolok, mikor azon búslakodnak, hogy már nem kell róla gondoskodni.
Mitől olyan fájdalmas az, hogy eggyel kevesebb személyre kell főzni, takarítani (ezekhez sok szülő a különköltözés után is ragaszkodni próbál, de Jézusom, miért?), és hogy nem a szomszéd szobában alszik, hanem máshol? A beszélgetés hiányozhat, de jó kapcsolat esetén az úgyis megmarad 1-2 hetente, és azért a szülők elsöprő többsége amúgy sem beszélget naponta 1-2 órát sem a felnőtt gyerekével, akkor sem, ha az otthon lakik, többnyire csak jártukban-keltükben váltanak pár mondatot, ami az együttéléssel együtt jár.
Szeretem a gyerekeimet, de úgy érzem, hogy ha eljön az idő, és "üresebb lesz a ház", akkor az efeletti meghatottságomnál jóval erősebb lesz az örömöm és a megnyugvásom, hogy tudnak gondoskodni magukról, és szépen haladnak előre az életben, tehát rendben vannak, boldogulnak. Büszke lennék, nem szomorú, és a világért sem jutna eszembe akadékoskodni, hogy maradjanak itt velem. A legjobbat akarom nekik, és nekik ez a legjobb, nem a tőlem való függés. Azt meg egyáltalán nem bánnám, hogy a munka kevesebb. Eleget gürcölök születésüktől felnövésükig (ez jár is nekik, én vállaltam őket, de) jó lesz már pihenni egy kicsit, nem "gondoskodni".
válasza:Az a helyzet, hogy bennem fel sem merült, hogy "abnormális" a hozzáállásom, mert mielőtt megszülettek a gyerekeim is taszított a tyutyujgatás.
Biztos az is benne van, hogy anyósom valóban abnormálisan ragaszkodott a férjemhez és abnormálisan viselkedett velem is.
És tény, hogy rom volt a házassága és egyetlen amit fel tudott mutatni, hogy főz, mos, takarít. Hiába járt dolgozni, rettenetes beszűkült életet élt.
Én nem akarok ilyen erőszakosan csüngeni a gyerekemen.
válasza: válasza: válasza:13.
Igen ez a másik eset. A leggázabb, amikor már kisebb gyerekként ezt megtapasztalod.
De látható, hogy itt szerető, gondoskodó szülők válaszoltak, akik képesek elengedni az önálló életre a gyerekeiket.
válasza:Szerintem valamiért az a téves elképzelés van bennük, hogy önállósodva már nem lesz szükségük szülőre. Pedig dehogynem, csak más okokból.
A főzés, gondoskodás elég egyértelműen erre megy ki, te sem gondolhatod, hogy valakinek az hiányik, hogy nagyobb adagot kelljen főzni.
Sokan nem tudják az elengedést a helyén kezelni, többek közt az én anyám sem. Ha jó a kommunikáció meg a kapcsolat, ezen lehet segíteni. Ha nem... hát mindenkinek a maga baja.
válasza: válasza:A kontroll - nálunk ez volt a baj. Hogy többé nem volt meg a hatalmuk, mert leléptem.
Amikor hazajárok, persze próbálkoznak, de... hagyjuk. Egyenrangú vagyok velük, engem többé ne kóstolgassanak.
#15
"te sem gondolhatod, hogy valakinek az hiányik, hogy nagyobb adagot kelljen főzni."
Szerintem is vicces, de hallottam már olyasmiket, mint hogy:
"Mondtam neki, hogy főzök neki a hétvégén annyit, hogy szerdáig elég legyen, vigye el. De nem kérte, azt mondta nem kell, tud ő ott enni :(((((". És teljes búbánat. Nemhogy örülne, hogy nem kell fél napot a konyhában gőzölődnie, a gyereke meg nem olyan hülye, hogy éhenhaljon.
#11
Az én anyósom is hasonló. Bár velem nem konfrontálódott nyíltan, mert neki olyan anyósa volt, aki nyíltan utálatos volt vele, és olyan nem akar lenni. De a fiához való abnormális ragaszkodás megvan, meg a mosás-főzés-takarítás szentháromság is, még csak munkája sincs. Ő is azt akarta, hogy a férjem soha ne költözzön el. De őt nem tudom megkérni, hogy vezesse le ennek a logikáját, és elemezze nekem az érzéseit, mert elég egyszerű asszony, nem várható tőle önreflexió. Csak annyit tudna mondani, hogy azért ilyen és azért akarja ezt, mert szereti és hiányzik neki. És kész. Mindig csak ennyit mondott. Szerintem képtelen is más szemszögből vizsgálni a dolgot. Egyébként ő is mindig főzni akar a fiára, hiába van kilométerekkel arrébb. Nagyon elégedett, hogyha lehet, és valamiért nagyon frusztrált, ha nem lehet.
válasza:Kérdező! Anyósnak dettó becsípődött az etetés vonal. Pedig ismerős körben hasonló anyós szétverte az egyszem fia házasságát, mert szerinte egy hentes és egy ápolónő éhenhalnak, ha ő nem eteti őket.
Nyilván mert ennyi eszük van, hogy ennyiben látják az érvényesülés lehetőségét.
Persze a "gyerek" is hunyó, ha nem képes meghúzni a határokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!