Menjek át esti tagozatra és költözzek el itthonról, vagy maradjak és tűrjek? Egyáltalán megoldható lenne az előbbi?
Nem szeretném részletezni, de amióta betöltöttem a 18-at, úgy érzem, anyám nagy vágya, hogy mielőbb eltűnjek itthonról. A családom többi tagjával sincs valami jó viszonyom, konkrétan csak eltűr mindenki mindenkit. Alapvető problémák akadnak (komolyabb anyagi gondok; környezetre való igénytelenség stb.). Általában egyfajta passzív-agresszív atmoszféra van itthon.
Nem is ez a lényeg.
Most vagyok tizenegyedikes. Egy nyelvből és az 5. (választott) tantárgyamból már megvan az érettségim (közép). A nyelvből emeltezni tervezek, jelenleg arra készülődök, nem lesz vele gond.
Egyetemre mindenképp tervezek menni, habár semmiképp sem valami túl húzósra.
Megfogalmazódott bennem egy elég buta gondolat: keresnék valami munkát egy közepes nagyságú városban mihamarabb, bérelnék egy szobát, átiratkoznék estire (mekkora hülyeség 11. félévkor...!) és akkor nagyobb lelki békém lenne talán
Buta tini gondolat ez, vagy célszerűbb lenne, ha már itthon kiutálnak, csak mert nagykorúvá váltam...? (Nem, nem csak bebeszélem magamnak, ez biztos. Nem fogom kifejteni, mert már így is túl felismerhető vagyok :/)
Esetleg bárkinek bármi egyéb ötlete? Vagy tapasztalatok?
Sajnálom... Egyáltalán nem buta a gondolatod, én is levelező tagozaton fejeztem be az érettségit, munka mellett, a hasonló körülmények miatt!
A saját lelki békéd többet ér, hidd el, minthogy tönkre menj.
Menj es csináld, ügyes vagy, mert jól állsz hozzá.
Sok sikert az életben, és mindig csak előre!
Munka mellett - ha egyáltalán találnál most valahol is - tanulni nem egyszerü, emellett hol akarnál lakni? Mert akár egy szobát is fizetni igencsak sokba kerül. Gyakorlatilag végzettség nélkül - mert most csak 8 általánosod van hivatalosan - legfeljebb szalagmunkára vesznek fel több müszakba, úgy meg nem tudod megszerezni az érettségit.
Egyszerüen bírd ki otthon ezt az egy évet - mellesleg a szülö köteles addig eltartani, amíg befejezed a középiskolát -, és csak utána gondolkodj azon, hogy mi lesz utána.
Addig, ha tudsz gyüjts össze valamennyi pénzt, szükséged lesz rá.
Ha ugy erzed meg tudod csinalni munka mellett, akkor vagj bele. Egyedul te tudod mire vagy kepes! Hasonlo csaladi korbol szarmazunk, csak azt kaptam egesz gyerekkoromban hogy hulye, semmirekello vagyok aki soha semmire nem fogja vinni. 19 evesen talalkoztam a ferjemmel, az egyetlen emberrel aki valaha is hitt bennem es tamogatott. En 23 evesen, esti levelezo tagozaton erettsegiztem le, gyari szalagmunka es egy tipego gyerek mellett. A masodik gyerekemet az egyetem masodik eveben szultem es 5-re diplomaztam az ELTE-n. Jelenleg Angliaban elek, tobb tehermentes ingatlanom van Magyarorszagon, boldog vagyok es kiegyensulyozott.
Hidd el ez a legnagyobb pofon a csaladomnak akik most mar persze nagyon buszkek ram, nekem mdg a mai napig osszeszorul a gyomrom ha eszembe jut milyen eletem volt mellettuk.
Van pl. Bp-en a terézvárosi esti gimi. Lehet hozzájuk átjelentkezni, és estin/levelezőn leérettségizni.
Szerintem nyugodtan költözz el, nagykorú vagy, megteheted. Ha bejön, akkor minden rendben van. Ha nem, akkor tervezz újra. Legfeljebb nem sikerül megélned, és bukod a sulit.
Itt mindenre az az első megoldása sok válaszolónak, hogy "költözz el".
Nem írtál extrém durva dolgokat, szerintem tűrd el a helyzetet még addig, amíg végzel a suliban. Esetleg dolgozz amennyit tudsz és tegyél félre.
Arról nem beszélve, hogy azért próbáld meg felhozni a témát anyukádnak, hátha kinyílik a szeme, hogy hogyan viselkedik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!