Fenntartanátok viszonyt ilyen anyával? Tudnátok szeretni?
Elég hosszú az egész, de annyi a lényeg, hogy gyerekkoromban csecsemőotthonba kerültem, apám alkoholista volt, putriban laktunk stb. Par hónapig voltam csak, mert a Nagyszüleim magukhoz vették, és ők neveltek, amíg éltek. Anya csak néha látogatott vasárnaponként az új pasijaval. Én minden vasárnap logtam az ablakban, lestem, mikor jön, és rohantam a kapuhoz, amint megláttam. Volt, ugye, hogy hiába vártam. Mikor már volt vezetékes telefonunk, felhívtam őket. Egy telken laktak a pasija anyjával, neki volt telefonja, és mikor hívta a telefonhoz anyut, akkor már tudtam, hogy nem jön , és borzasztó hisztit rendeztem szegény Mamáéknak.
Született egy húgom, akit a pasi a mai napig letagad, szerinte az én apámtól van, örökbe adták. Tehát 2 évvel azután, hogy anyamtol elvettek minket ( vannak testvéreim) , anyám ahelyett, hogy összeszedte volna magát, csinált még egy gyereket és örökbeadta, aztán eldegeltek kettecsken tovabb .
Anyagilag nemigen támogatott, néha egy-egy hónapban tudott adni egy kis pénzt a Mamáéknak, később a Nagynenemnek, aki utána nevelt.
Ő örökölte a Nagyszüleim lakását, egy gyönyörű nagypolgári lakást a 3. kerületben a Rózsadomb aljanal. Azt hittem végre együtt lehetünk, odajartam 2 percre suliba. Ő munkanélküli volt akkor, semmi nem kötötte őt sehova, de eladta gyakorlatilag fillérekért a lakást, hogy Csepelen vegyen egy 1+2 félszobás panellyukat,mert a pasija odavalosi és már úgy megszokta. Utána persze meg ő volt megsértődve, hogy nem akarok odakoltozni velük.
Tinédzser koromban viszonylag sokat látogattam őket suli után, de a (akkor már ) férjevel nagyon sokszor csúnyán összevesztem, mindenért belémkotott. Pl képes volt számonkerni a pénzt, amit arra az ételre koltott, amit én ettem. Folyamatosan kritizálta a noveremet gyereknevelésben , mikor neki a 2 fia évtizedek óta felé se néz, a hugomrol meg ugye ne is beszéljünk. És anyám ezeket szó nélkül hallgatta, annyit volt képes mondani, hogy hagyjam rá .
Férjhez mentem, gyerekünk van, házat vettünk 2 éve, anyu egyszer nem jött még el, pedig hívtuk, mindig megyunk hozzá, 35 perc vonattal. De hevizre 2 havonta járnak nyaralni.
A férjem szokta kérdezni, hogy minek foglalkozom egyáltalán vele, és mindezt leírva, én sem értem, mégis miért szeretem. Azonkívül, hogy megszult soha semmit nem tett értem. Alapból nem szoktam ezekre gondolni, de néha , pl most annyi keserűség és düh van bennem felé. Mégis szeretem, mégis felhívom őt mindenheten és jól elbeszelgetunk , persze csak semleges témákról.
válasza:
válasza:Hát pedig elég nehéz elviselni az ilyen gyagyás embereket.
Mi a bánatot lehet szeretni egy ilyen ganén?
Én soha nem bántok senkit, mégsem szeretnek. Egy ilyet bezzeg igen...
Gratulálok
válasza:Hűha! Neked biztosan bársonyszéked lesz a mennyekben, mert mindennek ellenére ami történt veled, nem szűntél meg szeretni azt, akinek a világon mindennél többet kellett volna hogy jelents. Erre mit kaptál? Egy felvizezett anyaszerűséget... Talán tényleg az lenne a legjobb, ha hátat fordítanál neki, hiszen bebizonyította hogy képtelen a szeretetre irántad. Bezzeg a fickót! Érte nem keveset tett...
Arra figyelj, hogy azok számára akik tényleg szeretnek, és akiknek fontos vagy, anyád miatt ne legyél kevésbé jelen az életükben, csak mert azt hiszed annyi év után változik valami.
válasza:Az enyém ugyan felnevelt, de szinte végig csak bántalmazott. Nem szeretem, nem is tartom vele a kapcsolatot. Semmit nem számít a vérségi kötelék, egyedül azok az emberek fontosak akiket én választottam az életembe.
Számomra felfoghatatlan, hogyan képes valaki kötődni egy ilyen emberhez, egyszerűen nem egészséges.
válasza: válasza: válasza:Hasonló a helyzetem, leírom, hátha érdekel.
Anya és apa közt igazi nagy szerelem volt. Nagyon hamar össze is házasodtak. Anya 20 éves volt, mikor szült engem.
Mamáéknál, vagyis az ő telkükön egy szoba-konyhás házban laktunk.
Elkezdtek építkezni a mamáék háza tetejére egy különálló szintet.
Ahogy elkezdték, apa meghalt 3 éves koromban.
Anya talán fél évet sem gyászolt, összekerült nevelőapámmal, aki egyből hozzánk is költözött oda a szoba-konyhába.
Nevelőapám nagyon durván nárcisztikus személy. Engem rengetegszer megvert, ahogy anyát is. Anyám szívnélkül tűrte, nézte végig.Nagymamám nem nézte ezt jó szemmel, ezért elkezdték utálni, hiába nála laktunk.
Még nem volt olyan rossz a viszony a mamával, befejeztük a tetőtér beépítést, felköltöztünk oda.onnan a saját annyát perelte, járt évekig bíróságra, mert nevelőapám ezt mondta.
Anyám nem dolgozott, helyette 5 gyereket szült. Pontosabban az ismerősök szerint. Lett egy 6.is, róla csak mi tudunk. Örökbe lett adva. Anyám a mai napig nem dolgozik, elviseli nevelőapám.
23évesen egy veszekedés alkalmával léptem le otthonról. Ezután nem is beszéltem velük vagy 1 évig.
Utána keresett anyám, online tartottuk a kapcsolatot.
Eladták a házat. Nevelőapám eltapsolta a pénzt. Potom 20 milliót.
26 voltam mikor a fiam szültem. Akkor tört meg a jég, mentem hozzájuk. Azóta tartjuk a kapcsolatot. De tuti havonta kiakaszt anyám valamivel. Most pl a 30.szülinapom felejtette el.
De a gyerekeim miatt illetve a kisebb tesóim miatt mindig szemet hunyok mindenen.
Férjem szerint nen kellene, el kéne felejtenem őket, de nem megy.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!