Hogy lehet az, hogy a kistesómmal sokkal engedékenyebbek mint velem?
Pici korom óta arról álmodozom hogy zongora művész lesz majd belőlem. Egy csomószor mondtam már a szüleimnek hogy hadd tanuljak zongorázni, de ők mindenféle sport edzésre hurcoltak, mert nekik jobban tetszett, ha sportolok. Sokkal többet is fizettek ezért a sok szirsz*rért, mint amennyit a zongora órákra költöttek volna. Aztán meg az volt a baj, hogy nincs időm semmire, ezért nagy nehezen, de abba tudtam hagyni a sportolást. Utána meg nem csinálhattam semmit se, mert gimis lettem, és minden nap meg voltam és vagyok pakolva házi feladatokkal és még tanulni is kell és ez megy kb két éve. Idén töltöttem be a 16ot, és folyamatosan azt érzem, hogy ha meglátna a kicsi énem, sírva fakadna.
A tesóm 10 éves, az ebédet nem bírja végig ülni, minden harmadik kanál leves után fut egy kört a lakásban. Tanulás közbe is random feláll, nekirohan a falnak, nekimegy, majd visszanyargal a helyére, és minimum ötvenszer megcsinálja ezt, mire végez egy tantárggyal. Én sose voltam ilyen!
Valamelyik nap, a szüleim, a kistesóm és én megláttunk egy ilyen zene tanulásos plakátot. És ő csak úgy elnyaffintotta magát, hogy gitározna. Sose mondtott ilyet korábban hogy akarna, szerintem nem is gondolt rá. A szüleim persze rögtön rábólintottak. Én meg bameg 13 éve könyörgök hogy hadd zongororázzak, neki meg a jövő héten lesz az első gitárórája. Amikor meg megkérdeztem hogy ő neme mozgásigényes ahhoz hogy egy helybe üljön és gyakoroljon (mint ahogy nekem mondták anno) akkor még ők sértődtek meg hogy hogy merészelek ilyet mondani neki.
Mitől lehet ez?
Lehet, hogy öt jobban szeretik, nem tudhatjuk.
De egyébként hatalmas különbség van gitár és zongora között. A gitár kerül 20 ezerbe, meg 3 ezerbe egy tanóra, egy zongora majdnem milliós tétel, karban kell tartani és 6-7- ezer egy óra.
#1 Otthonra nem kell hangversenyzongora, elég egy elektromos is, az jóval olcsóbb, illetve használtan is lehet venni, mert egy zongora nem olyan dolog, ami annyira elhasználódik. De akár szintetizátor is megfelel. Meg írta is a kérdező, hogy a sportra, amit nem is szeretett, többet költöttek, mint amennyi a zongora lett volna.
Kérdező, én #2-nek tudok ebben igazat adni. Nálunk is volt hasonló, ugyan nem ebben a témában, de szintén hobbiról van szó. Én 3 éves koromtól kezdve magyaráztam, hogy lovagolni akarok, de nem engedtek, mert veszélyes. 12 voltam, amikor végre meggyőztem őket, hogy lehessen. Akkor hozták velem az akkor 6 éves öcsémet. Neki lehetett olyan korán, valahogy akkor már nem volt veszélyes. Illetve ugyanez volt a telefon-kérdéssel, én nem használhattam 10 éves koromig, amikor mégis kaptam egyet, akkor kölcsön kellett adnom az öcsémnek, hogy játszhasson rajta, majd ő 6-7 évesen kapott egyet. Szóval megértelek, nálunk is volt ilyen.
Vezesd rá őket erre, próbáld meg felnyitni a szemüket. Ne legyél durva, csak jó érveket sorakoztass fel, hogy megértsék.
Egyébként, ha ilyen az öcséd, nem hiszem, hogy sokáig bírná a gitározást. De te még zongorázhatsz, próbáld rábeszélni a szüleidet, hátha heti 1 órát mèg be tudsz valahogy szorítani az órarendedbe.
Beszélgess velük. Üljetek le szemtől szemben, és kérdezd meg.
Anya, apa, nekem miért nem engedtétek meg, hogy zenére járjak, ha engem az érdekelt igazán?
Csak nyugodtan, és halkan kérdezd meg. Ne emeld fel a hangod, mintha csak valami kis természetes dolgot beszélnél meg velük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!