Szerintetek elvárható,hogy valaki az idős szüleit támogassa?

10,11!

Nem valótlanság, a szulotartas valóban létezik, a rokontartas speciális formája, törvény van róla. Nincs se maximális, se minimalis összege, pont úgy, ahogy a gyermektartasdijnak sincs. Mindig adott helyzet és adott jövedelem alapján számolják ki

"Szerintem elvárható egy szülőtől, hogy felkészüljön az idős korára úgy, hogy ne legyen rá szükség."

Ez teljesen irreális elképzelés a legtöbb esetben. A szüleim évtizedeken keresztül tettek félre nem kis összegeket nyugdíjas éveikre, most, amikor szükség lenne rá, max. két évet tudnak vele áthidalni, az infláció miatt.

Ezelött kb 30 évvel 5000 Ft fizetés igen jónak számított, ma ennyi egy fodrászszámla, vagy legfeljebb két-három napi élelmiszer.

Szóval szépen hangzik, amit írsz, csak éppen nem reális, hacsak nem kerestek fiatalabban is milliós összegeket, ami az országban legfeljebb 10-15 embernél lehetséges.

Nekem van egy 3 éves kislányom, és nem, nem lesz kötelessége felnevelni, sőt, semmivel sem tartozik nekem. Nem ő akart megszületni, az anyjával ez a mi döntésünk volt. Ezzel jár, hogy szeretjük, és neveljük, és megadjuk neki amit csak tudunk.

Ha jól végeztük a munkánkat, kényszer nélkül is segíteni fog, ha szükségünk lesz rá. Ha nem... az sokat elárul a szülői teljesítményünkről.

Ahogy írták, ennek azért vannak feltételei.

Az én apám alkoholista, nem nevelt fel, nem fizetett gyerektartást, pedig anyám kevés pénzből nevelt fel. Nincs a világon semmi, ami rá tudna venni, hogy egy fillért is fizessek neki.

Valóban törvény írja elő a szülő tartási díjat, de csak akkor kell fizetni, hogyha meg tudod engedni magadnak (pl. ha minimálbért keresel, akkor nem kell), és csak egyedülk szülőnek jár (tehát ha él mind a 2, és együtt is vannak, úgy nem jár nekik).

De mindettől függetlenül segítheted őket, nem muszáj pénzzel, lehet pl. bevásárolsz nekik, stb.

Szerintem, ahol jó a kapcsolat, ott fel sem merül, hogy elvárható-e, hanem természetesen segítik egymást a családtagok (oda-vissza).

Én segítem anyukámat. Egyedül él. Egyedül is nevelt fel, mindenféle segítség nélkül. Örülök neki, hogy jó munkám lett és tudok neki segíteni. És nyilván neki is köszönhetem, hogy ilyen életem lett. Egyébként ő is segít nekem bármikor, bármiben, ha szükséges. Nemcsak anyagi segítség létezik.