Rossz gyereke vagyok anyámnak?

Anyukámat néha úgy érzem nem ismerem igazán, szeretem de nehéz vele.

Sokan vagyunk testvérek több apától.

A mostani férje néha megvert minket néha jogtalanul.

Lelkileg is kikèszültünk. Nem kaptam azt hiszem elég figyelmet.

Nem volt jó semmi amit csináltam. Tudnék erről beszélni.

Ezek ellenére vele maradt és nem lépet közbe.

Akkor akadtam ki igazán amikor megcsalta nevelő apámat és az új férfi miatt képes lett volna le lépni. Ahogy a szavaiból kivettem itt hagyta volna a kicsiket is de akkor mit gondolnának róla az emberek ezek az ő szavai.

Nem kéred csak ha épp kell valami, de azért nem olyan rossz csak megtanultam nem törődni vele milyen a személyisége.

Pl szeret pletykálnak nem marad meg senki mellet össze vissza csalja a férjét is. (Ennek ellenére nem válnak el)

Mi szegényebb körülmények között éltünk de elfelejtette , mert bejött neki az élet mostmár le nézi apukám mert ő tanyán él és nem olyan fullos házba mint ők.

Ha segítenek valakinek azt mindenkinek el is mondják.

Szóval nem tudom jogosan nem olyan fontos hogy sokat találkozak vele. Igaz van hogy eszembe jut jó lenne látni csak ha megyek sokszor csks pihen.