Anyám nagyon sír és mérges, mivel tehetnénk a kedvét jobbra?

Ha tényleg az ő videói azok, akkor az azért komoly kérdéseket vet fel.

Anyuci egy tipikus toxikus személy, az a fajta, aki képtelen a megfelelő szerepét betölteni a családban, aki felett nem tud úrrá lenni, azt teljesen kontroll nélköl nagyja, másokra viszont nagyon rátelepszik. A kérdezővel - aki egy felnőtt ember - néha úgy beszél, mint ha a sheggéből rántotta volna elő, ugyanakkor a 12 éves hülyegyereknek meg mindent megenged, meg még ő retteg, hogy nehogy rosszul szóljon hozzá?

Egy biztos, kérdező: neked mihamarabb el kéne hagynod ezt a koszfészket. Azzal, hogy asszisztálsz az elmeroggyant, személyiségzavaros anyád, meg a félrenevelt, agresszív, viselkedészavaros húgod játszmáihoz, senkinek nem teszel jót. Legfőképp magadnak nem, de nekik sem. Éld a saját életed, és őket meg hagyd, hogy maguk rendezzék le a játszmáikat egymás között. Mint írtam: segíteni úgysem tudsz, akkor meg miért kevered bele magadat is ebbe?

110.

Ez már közel 400nál jár.... szintén kamugyanús.

https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gy..

A kérdés azt sejteti, hogy ők azok, a videókon (csak 1-2 videót néztem régen) is az vehető észre, hogy nincsenek szabályok, üvöltöznek egymással, az van amit a húg akar - különösen ha nagyon hangosan ordít...

Egyébként anyuka is jött régebben kérdésekkel, hogy "saját fiam feljelentett, mert a 90+ kg húgát rosszul nevelem szerinte" vagy valami hasonló volt a kérdés.

"Egyébként anyuka is jött régebben kérdésekkel, hogy "saját fiam feljelentett, mert a 90+ kg húgát rosszul nevelem szerinte" vagy valami hasonló volt a kérdés."

Legalább a srácba szorult egy kis tökösség.

Nem sok, de egy kicsi. Mert ebben a helyzetben tényleg mást nem lehet tenni. Ráadásul még morálisan sem tudom elítélni amiatt, hogy "mert hát az anyja", hiszen nincs köztük egy normális anya-fia kapcsolat. Anyuci rajta próbálja kiélni a hataloméhségét... mert rajta ki tudja élni. A srác nem mer ellentmondani az anyjának, egyet szól, a srác már vigyázzállásban kussol egy félreeső zugban. Meg azért a normális hangnemet sem képes sokszor eltalálni. Szerencsére nekem normális anyukám van, de ha ilyen lenne, 18. születésnapomon úgy léptem volna le, hogy többé nem is hall rólam. Le merném fogadni, hogy most is csak az ő parancsára lakik velük. Ellentmondani nem mer, a nőnek meg szüksége van valakire, akin uralkodhat, ha már a lányával megbukott.

Visszatérve az eredeti gondolatmenetemre: ebben a helyzetben tényleg a legjobb a gyámhatóság közbelépése lett volna. Egy gyermekotthon távolról sem kellemes hely, normális körülmények között senkinek nem kívánnám, de ennek a lánynak határozottan jót tenne. Megtanulná, hogy vannak szabályok, és hogy nem mindig ő van felül. A legtöbb otthonban nevelkedett gyermek komoly lelki sérüléseket szenved el, de ezek még mindig kevésbé károsak, mint amilyenné ebben a "családban" formálódott a lány.

Persze, opció lehetne az is, hogy anyuci egy kicsit megembereli magát, és akár szakértő segítségével is, de elkezdi nevelni a lányát... de erre az esély annyi, mint egymás után két lottóötösre.

Igen-igen, ez volt az a kérdés.

Ahogyan a videóban beszélnek egymással, az is félelmetes, valamint figyelemreméltó, hogy a kislány mindig eléri amit akar, ha mégsem, akkor dobhártyaszaggatóan elkezd ordítani, még hallgatni is idegtépő.

115: számtalanszor leírta azt is, hogy titkolni kell egy csomó mindent a családsegítő meg gyámhatóság elől, mert elvennék a gyereket... Ez is totál érthetetlen, ha egyszer bejelentést tett...

És továbbra sem világos, hogyan járhat egy olyan gyerek versenyistállóba, akinek az anyja írja a házi feladatait, meg törli a fenekét... És 12 évesen nem tud hazajönni egyedül az iskolából.... (ezeket mind Martin írta le)