Hány éves kortól "magassabb rangú" és van több beleszólása a családi dolgokba a fiú gyereknek, mint az anyukának?

Soha nem lesz magasabb rangú . Elég kiábrándító hogy valakinek ilyen az eszébe jut. Én az anyukámat soha nem tudtam volna leminősíteni, még akkor sem ha esetlegesen valamit elhanyagolt , hiszen tudtam hogy mellette 12 órákat dolgozik azért hogy tudjon mit a számba enni adni.

Ha az én gyerekem minősítene mondjuk még kamaszként szerintem még jól seggbe is rugnám és befognám a házimunkába. Hozzateszem hogy 12-13-14 éves simán belehet és bekell vonni mindenbe , normalis keretek között.

Ha pedig már felnőtt fejjel gondolná magát magasabb rangúnak nálam , akkor mehetne amerre lát. Ezt így gondolom.

#22: akkor meg már inkább a saját dolgaival foglalkozzon, ne a szüleiével.

Én sem mindig jövök ki jól a szüleimmel, veszekszünk is néha, de azt soha nem gondolnám, hogy "magasabb rangú" lennék bármelyiküknél. Kritizálni vagy minősíteni egy nagyon-nagyon minimális szinten túl soha nem szoktam őket (pl. ha kérdezik, elmondom, ha valami nem tetszik, de kb. ennyi).

Arra nem is igazán emlékszem, amikor nem kellett házimunkát végeznem, szóval elég fiatalon kezdtem. Igaz, én nő vagyok, úgyhogy néhány szexista hülye szerint nekem biztos ez is a dolgom... Volt már, hogy szóvá tettem, hogy pl. egy tányér nem lett rendesen elmosva, de ez mindkét szülőm felé irányult, hiszen nem is feltétlen tudtam, ki mosogatott korábban. És nem cseszegettem őket, csak közöltem velük, hogy legközelebb nem ártana picit jobban figyelni, mert így duplán kell mosogatni. Ők sem akadtak fenn rajta, ilyen téren "egyenlőek" vagyunk.

Másnak a keresetén alapból nem értem, mit kell "minősíteni". Ha valakinek megfelel egy alacsonyabb fizetés, akkor minden oké. Ha nem, akkor azt ő is tudja, és valószínűleg nem igényli a tanácsaimat. A szüleim esetében meg végképp nem mondanék soha ilyet. Egy "hangyányit" nagyobb tapasztalatuk van a munkaerőpiacon, mint nekem, frissen végzett egyetemistaként. De ha az én 12-14 éves gyerekem próbálna kioktatni lényegében bármiről, akkor biztosan erősen elgondolkoznék azon, hogy mit csináltam rosszul, hogy "magasabb rangúnak" érzi magát nálam. Nem hiszek a nagyon szigorú, katonás nevelésben, de azért nehogy már a gyerek legyen a "megmondóember" a családban.

He? Már miért lenne akármilyen rangú?

És miért csak a fiú?

Bárki munkáját akkor minősítheted ha te magad is legalább annyit és úgy végzed azt a munkát mint ő. A pénzkereset dettó.

Magasabb "rangú" sosem leszel mint az anyád, max elköltözöl ha nem tetszik a vele lakás és akkor te leszel a saját magad ura.