Szoktatok beszélni a gyerekekkel telefonon ha elmegy táborba?

"Tegnap oda kapta mindenki a telefonját, hogy fel hogy hívják a szülőket. Ma úgy néz ki nem szabad."

Milyen tábor az, ahol elkobozzák a gyerekek telefonját, és még, csak a szüleiket sem hívhatják fel? Jó, én is voltam egyszer egy olyan táborban, ahol elvették a telefont, na de, csak éjszakára, hogy aludjunk, ne telefonozzunk, vagy nem tudom.

Engem anyukámék naponta legalább egyszer mindig felhívtak, a kérdésre válaszolva, vagy én őket. Az öcsémet nagyrészt ők, mivel neki ugye soha nem jutott eszébe.

Milyen tábor?

Hova?

Mennyi időre?

Hány évesek?

12.-ben külföldön voltam úgy egy hetet iskolai kiránduláson, hogy semmit nem telefonáltam. (Roaming nélkül, ha akarok se tudok.)

Én mindenesetre lecseszném a tábor vezetőségét, amiért elveszik a gyerekektől a telefont, többet meg oda biztos nem engedném.

Nálunk azt kérték, hogy ne vigyenek telefont, mert akkor azt nyomkodják, és kizökkenti őket. Ráadásul a legtöbb gyereknek akkor jut eszébe, hogy honvágya van, ha a szüleivel beszél, amúgy nem. Egy hét alatt egyszer lehet hazatelefonálniuk, ha akarnak. Unokahúgom tavaly elfelejtette, mert annyira játszottak. Szerintem ez így jó, a tábor lényege, hogy ne a telefonon lógjanak, hanem élvezzék ki minden percét.

Mi anno levelet írtunk mindig. Mi legalább látunk fotókat folyamatosan. Mi szüleinknek a 90-es években ez sem volt. :)

Engem egyszer hívott a tavaly 12 éves lányom. 7 napra mentek. Első beszélgetésre elmondta, hogy jól érzi magát. Onnantól örültem neki, hogy nem a telefont nyomkodja.

Mikor én voltam táborba, meg telefon se volt. Hamarabb hazaertunk, mint a levél.

Legyen a táborrend a táborvezető kompetenciája. Úgy nem lehet programokat tartani, hogy a gyerekek összevissza telefonálnak az aggódó szülőkkel, az ebédlőben csörögnek a mobilok, az egész egy nagy káosz.

Mi abszolút kértük, hogy csak a csendespihenő idején és esetleg elalvás legyen telefonálás.

Egyébként jobb a gyerekeknek, ha teljesen jelen tudnak lenni a táborban és nincsenek "félig otthon". Amikor 20 éve először táboroztattam, nem volt mobiltelefon, és még sokkal könnyebb volt a szülők aggodalmai nélkül. Mindig volt 1-2 gyerek, aki igényelte, hogy naponta beszéljen a szüleivel, de a legtöbb teljesen jól megvolt enélkül.