Hogy váljak le érzelmileg a szüleimről?

Tipikus zsaroló, érzelmileg éretlen szülők, akik mindenbe beleszólnak, sosem lehet megfelelni nekik, midenen megsértődnek és sosem látják be a hibáikat.

Voltam pszichológusnál de konkrét tanácsot nem adott, mit tegyek. Az elköltözés kb. fél év múlva fog megtörténni, de nem messzire, így tudom hogy nem lesz mindenre megoldás.

Úgy érzem engem nehezebben engednek el, mint a másik két testvérem, pedig én vagyok a középső. Én nem tudom megállni hogy ne támadjak vissza, vagy ne győzködjem őket a saját igazamról. A felszínen normális a kapcsolatunk, de bennem a legkisebb sérelemre is hatalmas harag gyűlik össze, amit napokig cipelek magammal még ha nem is veszekszem velük. Úgy érzem sokkal jobban megvisel.

27 éves vagyok, a párommal lakunk náluk még az év végéig. Állandóan harcolnom kell velük, semmi sem jó úgy, ahogy én csinálom. Próbálok nem törődni az úgy nevezett " jó tanácsaikkal", de ha bólogatok hogy "ja ja ja, persze persze" akkor azon kapok magam hogy a hátam mögött mégis úgy lett ahogy ők mondták és nem szóltak róla. Úgy érzem semmi sincs a kezemben és nem tudom irányítani a saját életemet.

Hogy érjem el, hogy ne érdekeljen a véleményük? Hogy ne kelljen állandóan harcolni velük mindenen és elfogadják a véleményemet? Szeretném ha felnőttként tekintenének rám.