Mit csinálnátok ilyen helyzetben?

Így már azért megértem, hogy jobban belementél a dolgokba. De ezt a stílust szerintem mellőzzük. Én nem ártottam neked hogy ilyen hangnemben írj hozzám, kicsilány stb.

Érthető hogy úgy érzed van beleszólásod ezekbe ha már annyi ideje együttéltek. Nyilván van is hozzá közöd, de a teljesértékű nevelés akkor is az apa dolga. Szerintem ebben egyetértünk. Ez így tényleg problémás ahogy viselkedik és neked ez nem tetszik. De szerintem hatásosabb lenne ha erről inkább az apukával beszélnél hogy helyretegye azt a “gyereket” (mert igazából már nem is gyerek 19 évesen), hogy változtasson az életvitelén. Az apjára úgyis jobban hallgat mint rád. (Nem tudom milyen próbálkozás volt már a részéről ennek érdekében, de ezt mindenképp neki kellene megoldania vele, ezt nem tőled kell várni.)

Viszont az én helyzetem köszönőviszonyban sincs ezzel, teljesen más a kettő. Én mindenben segítek ahol csak tudok, kiveszem a részem mindenből, emberileg is normálisan állok hozzá mindenhez, nagyon jól tanulok tervezgetem az egyetemet stb. Tehát maximálisan odateszem magam mindenhol amennyire csak lehet. Én a mostohaanyut nem bántanám meg sosem ahogy senkit sem, mert tiszteletben tartom apa miatt. Akkor ő miért nem tud engem tiszteletben tartani? Tehát velem tényleg semmi baja nem lehetne. De rendszeren nagyon megbánt szavakkal, annyira, hogy el se hiszem hogy most ezt tényleg kimondta. És nem is a viselkedésemet illetően hanem úgy alapjáraton személyeskedik. Mindent teljesen alaptalanul ejt ki. (Ha nagyon kíváncsiak lennétek rá, pl olyanokkal hogy kis sz*posszájú r*banc, hát csont vagy nincs is mit fogni rajtad, nem kellesz senkinek csak üríteni, apád hogy szerethet téged, a kukából vagy honnan szedtek téged, stb. Apát is úgy elhordja nekem a háta mögött, hogy ő kiderít mindent mit csinál, hordozgatja a családját (apa saját testvéreiről van szó), b*ssza szájba őket, meg ehhez hasonló stílusokban cifrázva meg minden inkább nem is folytatom..) De nem csak velem van baja, nekem éppenséggel a testvéremet meg apát hordja el, a testvéremnek engem (a szemembe meg jópofizik főleg apa előtt, ugrik minden szavára), és így tovább. Mi ez ha nem kétszínűség.

Mindenkivel ezt csinálja amúgy a családunkban, ő ilyen látszatember megjátsza magát szépnek jónak, de hátulról meg nagyon rosszindulatú sok dologban. Ha mindegyikünkkel baja van neki egyedül, akkor nem nálunk van a hiba..

Én egy ilyen jellemű személyt még nem is láttam sosem. Furcsa, rosszindulatú. Nem is tudom már mi kéne ahhoz hogy vége legyen mindennek.