Miért kell már most azon agonizálnia a szüleimnek, hogy ki fogok bukni az egyetemről?

Amíg fel nem vesznek, azt hallgatod, hogy sosem fogsz bekerülni. Ha felvesznek, azt hallgatod, hogy ki fogsz bukni. Majs nem buksz ki. Onnantól azt fogod hallgatni, hogy sosem lesz munkád.

Az ilyen ember mindig találni fog valamit amivel lehúzhat. Vagy építesz több önbizalmat és leszarod, vagy kilépsz ezeknek az embereknek az életéből

Ahogy az utolsó mondja. Általános iskolában azt hallgattam, hogy nem vesznek fel erős gimibe. Felvettek, majd azt, hogy nem lesz jó az érettségim. Jó lett. Utána azt, hogy nem tanulok egyetemen, ki fogok bukni. Nem buktam. Mostanában a doktori képzésemen azt, hogy sosem lesz ezzel rendes munkám. Meg néha azt, hogy ha ennyit tanulok, sosem lesz gyerekem, mert kifutok az időből.

Téma az nyugdíjas korod végig lesz... eldöntöd hogy leszarod vagy konfrontálódsz, esetleg megszakítod a kapcsolatot.

Én azt választottam, hogy röhögök rajtuk, amúgy meg élem a saját életem.

Mert olyanok,mint az apám.Azt hiszik,hogy ezzel majd ösztönöznek,hogy tanulj többet.

Pedig igazából pont hogy lehúznak,szóval légy erōs és ne hagyd magad,hogy bebeszéljék neked a hülyeségeiket,mert a végén az tesz keresztbe,hogy elvették az önbizalmadat.

18

Teljes mértékben ugyanezt csinálták szüleim, hogy nézték a tv-t, és hülyeségeket vizionáltak.