Most leszek pár nap múlva 22. Anyám néha azzal idegesít h mikor csinálom meg a jogsit kifizetik stb. mert azzal foglalkozik hogy már másnak van ennyi idősen meg elkezdi nekem hogy ugy se lesz meg ilyenek. Mi a véleményetek?

"Ennyire nincs a válaszolókban empátia? Ne a saját vágyaitok induljatok ki, azok nem a kérdezőéi. Akarat nélkül nem lehet vezetni megtanulni."

ennyire nincs, és az átlag magyar tényleg ennyire nem tud gondolkodni. nem képesek megérteni, hogy azért mert ők jogsit akartak, vagy később kellett az gyári melójukhoz, még nem biztos, hogy a kérdezőnek is kelleni fog, arról nem beszélve, h az se biztos, h a kérdező alkalmas rá. az még végképp nem érdekel senkit, hogy frusztrálja őket, hogy annao szüleik nekik nem fizették.

sajnos az én szüleim is hasonlóak, közel 30hoz azért csináltattam meg a jogsit, mert a családi cégnél dolgozom, így nem volt képem nemet mondani.

azóta vezetek néha, de utálom, és azzal h erőltették (meg alapvetően minden másba is bele akarnak szólni), annyit mindenképp elértek, hogy pár éven belül szeretnék minél távolabb költözni (akár külföldre), hogy meglegyen a távolság a mindent jobban tudó szülőktől és nagyszülőktől.

nagy eséllyel az kérdezői szülei is így fognak járni, és az összes hasonló szülő.

Nem való mindenkinek a vezetés.

Autót sem akarok.

Pénzkidobás.

"Ő nem akar jogsit. Szóval az hogy konkrétan rákényszerítik, hogy menjen, neki egy "átok".

Biztos nem véletlenül nincs jogsija 22 évesen. Vagy fél vezetni, vagy nem tartja annyira fontosnak hogy időt szánjon rá, vagy tanulni nem akar, vagy valami egyéb."

Én értem mire gondolsz, de az nem merült fel benned hogy a szülei a sokkal nagyobb élettapasztalatukkal tudják hogy ennél csak nehezebb lesz a jogsit megszerezni? Hogy tudják, 22 évesen fölöslegesnek tűnhet a jogsi de 10-20 év múlva ez megváltozik?

Vagy szerinted az is átok hogyha a szülei egy 16 éves gyerekre ráerőltetik a nyelvtanulást ahelyett hogy videojátékozna napi plusz egy órát?