Miért csüngenek rá az anyukák ennyire a felnőtt, legtöbb esetben egyke fiúkra?
A párom édesanyja még mindig rá van csüngve a fiára. Megértem, hogy szereti, hisz a gyermeke, de szerintem már beteges szinten ragaszkodik hozzá. Külföldön élünk, a párom vendéglátásban dolgozik, így munkanapokon nem sok időnk van egymásra. A szabadnapjain meg végig az anyjával traccsol facetime-on. Van, hogy napi 5-6 órákat. Már olyan is volt, hogy reggel hétkor hívta a mama. Ilyenkor nem akarja letenni, várjál még kisfiam, így-úgy. Ha netán programunk van, számon kéri, mérges rám, mondván nekik csak ennyi idejük van egymásra. Vicces, mert nekünk sincs több. A munkanapjain 10-12 órákat a konyhán tölt, majd hullafáradtan hazaesik, persze a mama már akkor is bombázza a messenger üzenetekkel, még egy jó szexhez sincs ereje.
Múlt héten betegek voltunk és óránként hívogatta, kérdezgette jól van-e, engem is számon kéregetett, hogy ápolom-e a kisfiát.
Ami még nagyon zavar az az, hogy mindig elmondja a páromnak, hogy nála van az otthona, nem ez az otthona, ő van neki ott legjobban stb. Mintha ki akarná sajátítani.
Ezt tudom, már 59 éves a mama.
Csak jó lenne ha realizálná a helyzetet, mert ő úgy kepzeli el, hogy mi folyton együtt lógunk és csak egy napot vesz el a hétből. Ez nem igaz. Magyarázni meg hiába is, nem találnak célt a szavaim és igazából meg is haragudna rám ha beszólnék.
A párodnak nem kellene mindig felvenni a telefont - le is lehet némítani, akkor nem zavaró, meg visszaírni sem kell messengeren, böven elég naponta egyszer reagálni.
A konfliktust nem lehet elkerülni, ha tényleg le akarná állítani a párod, elöször persze megsértödik, de utána megszokja az új rendszert.
De ha nem lép, nem tesz semmit, akkor rád sosem lesz ideje.
Ilyen az mikor csak naptár szerint nőnek fel emberek, jaj, anyuci megsértődik, jaj, a páromnak nem esik jól, jaj, jaj, mert akkor mi lesz.
Máááár 59 éves a mama!! Vicc. Egy egy 53 éves taknyos véleménye, aki nem nőtt rá sem a fiára sem a lányára, hanem szereti és tiszteletben tartja őket. És eszébe sem jutna az önzését selyempapírba csomagolni. Mert a drága mama halálosan önző, ti meg elég buták vagytok, hogy még ezt se lássátok meg. Bocsi.
Igazából nem az anyósra neheztelsz, hanem a párodra. Ezt rendezd el magadban.
Én is mindig azthittem, hogy az anyjával van bajom, mert milyen, nagyon sok idő volt, mire rájöttem, hogy kvára harangszó a páromra, hogy ő ezt hagyta...
Az 59 év nem annyira sok, ez csak kifogás.
Már elmúltam 65, de még nem lógok a fiamon, hagyom élni, ez mindenkinek jobb.
"nem találnak célt a szavaim és igazából meg is haragudna rám ha beszólnék"
Nem is neked kéne megértetned vele, hogy mi a gond, hanem a párodnak. De ahhoz előbb neked kell megértetned a pároddal nem csak azt, hogy mi a gond, hanem azt is, hogy milyen fontosnak tartod, hogy az anyjával is megértesse. Ha nem hajlandó rá, akkor megint csak azt tudom mondani, hogy akkor ebből az látszik, hogy bizony az anyja a fontosabb neki egyelőre, nem te, nem ti.
Neked igényed van egy bizonyos tartalmú párkapcsolatra. A párod nem hajlandó ezt nyújtani neked.
Az most mindegy, miért nem, hogyan nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!