Miért kell megsértődni, amiért megkérem, hogy legalább szóljanak, mielőtt jönnek?
Szeptember óta élek egyedül, a családom, szülővárosom tőlem 180 km-re. Szóval ez nem az a táv, ahova csak úgy beugrik az ember, mert éppen van egy fél órája...
Többször volt, hogy anyukám és a férje csak úgy beállítottak hozzám, "meglepetésből". Mindannyiszor volt is meglepődés... Mert vagy egy egyéjszakás sráccal ébredtünk arra, hogy valaki dörömböl az ajtón, vagy 5 barátnőm aludt nálam és egy alapozás+buli után voltunk, mindenhol üres üvegeket/poharak, ruhák, sminkcuccok, alvó lányok. Vagy szimplán én voltam egy nagytakarítás közepén úgy, hogy minden arrébb volt húzva/fel volt pakolva stb. Ezek után mindig ment a szájhúzogatás, pofavágás, meg hogy "én itt élek a retekben"... Nem, csak nyilván egy nagytakarításnál KÖZBEN nincs makulátlan rend és tisztaság, épp ez a dolog lényege
Szóval kértem, hogy legalább pár nappal előtte szóljanak már, mert akkor én is úgy szervezem a dolgaimat, jobban ráérek, itthon leszek biztos. Jó jó, így lesz. Hát azóta sincs így... Felhívnak péntek este, hogy szombaton jönnek. Ha mondom, hogy ne, mert nem leszek itthon, akkor ordítozás, hogy hova megyek már megint, minek megyek, ne menjek, ne zavarjak ott. Vagy ha mondom, hogy dolgom lesz, akkor "de elfoglalt vagy, hozzád külön időpontot kell már kérni".
Múlt hétvégén úgy volt, hogy jönnek, direkt lemondtam mindent, sütöttem sütit, rendeltem gyümölcsleveket, üdítőket. Kérdezem szombaton, hogy mikor érnek ide, hááát még nem tudja, hogy jönnek-e, mert a nevelőapám nagyon nyűgös, olyankor nem lehet hozzászólni. Nem jöttek, de hogy majd jönnek vasárnap. Délben felhívtam, hogy mizu, hát mégse jönnek, mert fáradtak. De hogy hétfőn lehet eljönne egyedül. Mondom, hogy hétfő nekem nem jó, tanulok + órám is lesz, erre felcsattan, hogy jó, akkor nem jön semmikor.
És folyamatosan ez van, hogy megbeszélünk valamit, de aztán a nevelőapámnak nem lesz kedve, rosszul ébred, nyűgös és le van fújva az egész, mert hát vele az ilyesmit nem lehet megbeszélni, vagy megkérdezni... Ha neki éppen van kedve, jönnek, ha meg nincs, akkor nem. Csak erről általában elfelejtenek értesíteni.
Én nem engedném be őket ha hivatlanul jönnek.
"egyéjszakás sráccal ébredtünk arra, hogy valaki dörömböl az ajtón"
Kinyitottam volna az ajtót, és megmondtam volna hogy éppen dugunk. Szeretnék tartani a gyertyát felettünk?
Én nem is értem az ilyen szülőket. Mire fel csodálkoznak. Ez a természetes, hogy ha egy fiatalnak minél több programja van, minél több emberrel találkozik, nem egyedül kushad otthon. Így fogja megtalálni a párját.
Összekeverik azzal a kényelmes, megállapodott élettel a tiédet, mint amikor már valaki megtalálta élete párját, és munka után legtöbbször otthon vannak. Ez is inkább a családosokra jellemző, mert amíg nincs gyerek, addig szabadabban kimozdulnak akárhova is, vagy edzőterembe mennek vagy csak sétálni, hirtelen ötlettől vezérelve bármi lehet.
Mondd meg nekik, hogy te nem egy negyvenes családos nő vagy, nyilván hogy nem érsz rá bármikor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!