Megőrjít már ez az állapot. Mégis mi ez?
21 éves lány vagyok, apámmal nőttem fel. A mai napig vele élek. Apám személyisége olyan, mint ha egy 16 éves tini lenne. Iszonyatosan szarkasztikus, folyamatosan csúfolódik mindenen, mindenkin, ott köt bele az emberbe ahol csak tud. Viszont SOHA nem emelt kezet vagy mondott rám akár csak egy csúnya szót is. Ha megbüntetett, azt azzal tette hogy szarkasztikus megjegyzéseket vágott a fejemhez (amik nem tudom miért, de nagyon megbántottak mindig is), vagy a bizonyos ,,csenddel verést" alkalmazta.
A háttere a helyzetnek ez lenne. Na, most az a helyzet hogy nem tudom hogy ebből hogyan alakulhatott ki nálam az, hogy képtelen vagyok mellette élni. Úgy értem, ha ő valakire egy rossz megjegyzést tesz, onnantól kezdve azt az embert én is elkezdem megutálni, akármennyire is szerettem előtte. Most éppen emiatt vagyok bajban. Elkezdte mondani, hogy a kolléganőm milyen életképtelen. Most az agyam azt a szerencsétlen lányt mint ha elkezdte volna megutálni, észreveszem magamon is, hogy mikor a kolléganőhöz szólok, egyre flegmábban teszem és gyűlölöm magam miatta, mert az a szegény lány tényleg nem vétett semmit azon kívül, hogy egy életunt flegma 50 éves leszólta a háta mögött. De egyszerűen most már mindig mikor ránézek arra a lányra, apám mondatait játssza vissza az agyam. És ez így van mindenki mással is akit valaha megszólt, egy csomó barátom elvesztettem miatta.
A másik, hogy próbálok apámnak megfelelni. Soha nem káromkodok előfte, soha nem mondok a nézeteivel ellenes dolgot, soha nem beszélgetek az ismerőseimmel telefonon itthon, nehogy véletlen hallja. És utálom, hogy ezt teszem, tényleg. De nem tudom rávenni magam, hogy ne tegyem, mert annyira félek, és nem tudom mitől.
Mióta az eszemet tudom küzdök ezzel a gonddal, de most az I-re a pontot a kolléganőm esete tette. Szeretném tudni mi ez, van-e ennek a jelenségnek vagy mentális berögzültségeknek akármilyen neve, meglehetne-e ezt valaha szüntetni?! Úgy érzem megbolondulok. Nincs annyi pénzem, hogy elköltözzek, mielőtt jönne egy olyan válasz. És kérlek, tényleg csak olyan válaszoljon akinek van akár valami halvány lila ötlete, hogy mi lehet ez. Vagy hogy hogyan lehetne ezt megszüntetni, mert elegem van.
Jó, látom itt nem fogok normális választ kapni, mert itt mindenki amint betöltötte a 18-at, már saját albérletben vagy lakásban sínylődött, és mindenkinek olyan könnyű élete volt, hogy megtehette, hogy csak úgy fogja magát és elköltözik.
Komolyan, ti valami begyepesedett öregek vagytok, akik jönnek ide osztani az észt? Ja vágom, ti már 14 évesen dolgozni kezdtetek, meg se születettetek, de már gyűjtöttétek a pénzt, és véletlen sem hallottatok olyanról, hogy valaki azért nem költözik el, mert anyagi vagy egyéb okokból nem teheti meg. Vagy csak mert gyűjteni akar egy saját lakásra.
Inkább el is engedem az egészet.
Nyígsz mint egy gyerek. Ja b+, ha el akarsz költözni akkor ahhoz áldozatokat kell hozni. Pl lakhatsz másokkal egy pecóban, vagy költözhetsz egy lepukkant helyre. Ha ezt nem vállalod be akkor nyilván nem olyan rossz otthon.
Ja most értem! Te saját lakásra gyűjtesz ezért nem cuccolsz el. Akkor meg tűrjél ne hisztizz, végülis más fizeti az albérleted.
Nővérem 23 éves nem dolgozik, nem tanul és mégis itthon lakik. Bár szerinte teljesen jó, ő az isten, legokosabb, ja nem sötét mint a föld xd
Viszont sajna ezen nem tudsz változtatni, felnőtt korban nem változik az ember. Itt csak az el költözés fog segíteni. Addig meg kikell bírni sajna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!