Tönkrement az életem, a családom ezt miért akarja túllicitálni a saját problémáival?

A módszer vitatható, de a maguk módján jót akarnak neked.

Nem foglak közhelyekkel traktálni, és elmondani, hogy nekem mennyivel rosszabb (volt), ne aggódj :)

Fel a fejjel, és add ki magadból nyugodtan, ahogy éppen jól esik. Kiabálj, sírj, átkozódj, vagy amit úgy érzed, hogy segít (törvényes keretek között persze, mert, ha jól is esne megrugdosni az exed ejnye-bejnye nem szabad!)

"De nagynéném is felhív, hogy ne keseredjek el, neki anno a vőlegénye meghalt, az sokkal rosszabb volt. Anyám is olyanokkal jön, hogy annak örüljek, hogy most lett felbontva az eljegyzés és nem 10 év múlva válunk el két gyerekkel."

És mindkettőjüknek teljesen igaza van.

A nagynénéd nyilván azt akarta ebből kihozni, hogy ő is átélt hasonló szomorúságot, még nagyobbat is, és utána helyre tudott jönni, gondolom lett újabb párkapcsolata is. Mint ahogy nyilván neked is lesz.

Amit meg anyukád mondott, az meg végképp aranyigazság! Ez a férfi alkalmatlan volt apának, családfőnek. Jól jártál, hogy most derült ki, nem évek múlva. Tehát ő csak azt akarja, hogy nézd a dolog pozitív oldalát.

Az egyetemről való kirúgás viszont aligha érhetett váratlanul. Gondolom a sokadik utóvizsgád sem sikerült, tehát egy ideje már érkeztek a jelek, számíthattál rá.

Alapvetően mindenki segíteni akar neked, ezt kéne észrevenned. Ne legyél tüskés velük, hanem örülj, hogy szeretnek, hogy érdekli a sorsod őket.

Közhelyek tömkeleget most én sem írnék. De tulleszel rajta, túl fiatal vagy még halistennek.

Érdekes, én 34 éves koromig még egy héttel előre se tudtam tervezni, nemhogy 20-on párevesen egy életet előre.

Ne haragudj rájuk, mindenki jót akar és segíteni szeretne. Tudom én is, hogy ezek a közhelyes mondatok borzasztóak, de mindenki a családodból segíteni szeretne neked :)

De tény, ilyenkor senki nem tudja mit élünk át. Mennyire szeretjük még a másikat és fáj ha rá rosszat mondanak.. Akkor is ha tisztában vagyunk mi is ezzel a ténnyel.

Hidd el a családodnak is nehéz helyzet, egyértelműen rosszul próbálnak segíteni , de az biztos hogy segíteni akarnak.

Az egyetemi kirúgáshoz nyomós ok kell, ezért az nem érhetett váratlanul. Bár szomorú, de ezt nem tudnám megrázkódtatásként kezelni. Újra jelentkezni tudsz másik szakra még munka mellett is, így ez abszolút nem vakvágány.

A megcsalás gerinctelen lépés, de ha képes melletted mással is lenni, akkor nem szeretett annyira, hogy tisztelje a te monogám elveidet, így nem is illettetek össze.

A legszomorúbb a meddőség kérdése, ez tényleg nagy törés, sajnálom! Azt viszont ne felejtsd el, hogy vannak elérhető módszerek, ami neked is megoldás lehet, ha eljön az ideje és a megfelelő partner hozzá.

A licitáló családtagokkal ne állj le veszekedni, inkább csendben gyászold el az álmokat és rajzolj egy új reális tervet. Sok sikert!

az, hogy természetes útn nem lehet gyereked, elég sok vizsgálat, és hosszú idő után mondják ki. Teljesen irreális, hogy ezeket elvégezzék valakinél, aki nem akar még gyereket, ezért jó eséllyel védekezés mellett él nemi életet.

egyetemről nem rugdosnak ki, ha a kreditrendszerben valaki képes úgy elcsúszni, hogy dékánival sincs meg vizsgája, az azért nem sokk, mert csak ő maga tehet róla. Nem kicsit véres a torka ennek a mesének.