21/42-es kapcsolatról hogy beszéljek itthon? Érdemes egyáltalán?

42 éves embernek bőven kell értenie a mai technikához, legalábbis olyan szinten mindenképp, amilyen szinten egy átlag felhasználótól egy átlag - irodai - munkahelyen elvárják. Egy 42 éves embernek (én magam 40 leszek idén nyár legelején) szinte bárhol dolgozzon, kell értenie a számítógépekhez valamilyen szinten (ha gyárban, akkor a gyártósori ketyeréhez, ha irodában, akkor legalább az office-hoz, minimum alapszinten).

Ha nem teszi, úgy kirúgják, mint a pinty, és kapásból lesz a helyére 500 másik ember, akiből - ha nem valami ultraspeciális szaktudást igénylő pozícióról beszélünk - 100 biztos hogy alkalmas is, még akkor is, ha a jelölteket leszűrjük 5-10-20 rostán.

40 leszek nyáron, de ha engem - személyes találkozáskor - lepapiznál (azaz, hogy "Papi"-nak neveznél), nagyon-nagyon kikérném magamnak. (Az, hogy magázódik valaki, vagy tegeződik, az más tészta, más téma... az a tisztelet egyfajta megadása... Az csak azt jelenti, hogy nem őriztük közösen a nyájat, hogy vegyük a bátorságot a letegezésre... A csendőrpertu - azaz az egyoldalú, nem kölcsönös tegeződés - pedig (bizonyos helyzetektől eltekintve - lsd. pl. a közoktatásban (nem felsőoktatásban, ott már nincs helye ilyennek!) tanár-diák viszonylatban - egyenesen megalázó.

#10: APád lehetne és hozzád képest papi.

Otthon inkább ne szólj, ha nem akarod kiakasztani a szüleidet.

A nagyobbik baj, hogy egy 40 feletti férfi szinte tinilányokra hajt.

Szia! Én 28 a párom 51. 4 éve vagyunk együtt és 3,5 éve lakunk együtt. Köszönöm, jól megvagyunk. Nem akarunk gyereket se házasságot.

Szüleimmel közöltem, hogy ő van és pont. Tetszik nem tetszik ez van. Ha 5 hónapig vagyunk együtt akkor addig,de szerencsére nem úgy alakult. Sportolunk, kirándulni járunk, mozizni, vacsizni stb. Teljesen nyitott mindenre és se szellemileg se fizikálisan nem "papika". Eltartani sem tart el, ugyanannál a cégnél dolgozunk. Úgyhogy azt tanácsolom neked, hogy mond el és legyetek boldogok! :)

A húgom most szakított a 71 éves barátjával,6 évig voltak együtt (31 éves most)

Az új barátja pedig 47 éves, szóval müködhet

Ha betöltötted a 18-at és nem a szüleidnél, a szüleid lakásában, a szüleid pénzén/pénzéből akartok élni, akkor igazából nem sok közük van hozzá. Persze nem túl egészséges.

Apám volt ilyen, negyvenpárévesen összejött egy nálánál 14 évvel fiatalabb nővel, összeházasodtak, aztán lett egy gyerek (fura módon a féltesóm és én köztem és apám és a nő között is, sőt a nő és köztem is 14 év a korkülönbség), ott lett vége a lamúrnak, hogy a nő még akart gyereket, lett is neki még három, más pasitól...)

Csattanó: elment a más pasihoz, meglett tőle a 3 gyerek a félöcsémen kívül(abban a történetben meg ő lett kicsit mellőzött), a más váratlanul pasi egyszercsak puff meghalt, a nő meg most - már nem házasságban, de csak úgy partnerkapcsolatban ellenni - visszament apámhoz.

Tudom, hogy nem együtt fogunk megöregedni, hogy sosem lesznek gyerekeink, hogy valószínűleg lesz pár szép, boldog évünk együtt, aztán külön megy tovább az életünk.

Tavaly halt meg 77 évesen a barátnőm férje, 22 év volt köztük. Van gyerek, unoka. Soha ne mondd, hogy soha. Az egyik legjobb házasság volt baráti körben. Együtt is dolgoztak, egészen a férj haláláig.