Miért ilyenek a férfiak /apák?

"a pasik miért nem aggódnak Facebook csoportokban hogy jaj túl nagy lett a sörhasam, a Gizike nem fog kívánni?"

És az aputest van elterjedve, nem az anyutest, mintha az apát fizikailag érintené a terhesség vagy a szülés.

75, de van, 25 éves. A kérdezőé két hónapos. Vagy eszik, vagy alszik, vagy anyu imádja éppen. Az ilyen szerelmes vagyok a gyerekembe anyuknak semmi nem jó, ha apu rendezné, akkor kivenné a kezéből.

Nem nézett rá a babakocsiban alvó gyerekre... talán mert nem tud mit kezdeni az alvó gyerekkel?

Nagyon sok érdekes, értelmes és furcsa hozzászólás alakult itt ki.

Férfi ként és Apa ként (3,5 éves kislány)és külön élő szülőként mondom amit mondok.

Nekem több kérdésem is lenne, lehet, hogy elkerülte a figyelmem, de nincs megadva sem az anyuka sem az apuka kora, ami szintén érdekes lehet bizonyos dolgok megítélésben.

Hogy első házasok vagy már volt komolyabb kapcsolatuk, esetleg abból nincs-e a férfinek egy gyermeke.

Az, hogy az egy településen lakó szüleihez járkál munka és egyéb dolgok miatt szerintem is kicsit sok, persze megtiltani sem lehet, de talán ép ésszel fel kellene fogni, hogy most már nagyon más a szituáció. Nincs megemlítve az sem, hogy a férfi szülei részt vesznek, vállalnak-e az anyuka segítésében, esetleg az anyuka szülei segítenek / testvére ha van. Ha 2 hónapos a csecsemő, az még a sok bába között ilyenkor bőven elveszhetne.

Természetes, hogy mielőtt a családtervezés megindul történnek egyeztessétek, de akkor még egy dologgal nem számol senki, a véletlenekkel. És egy csecsemővel a családba az is bekerül. Ott azonnal kell reagálni, borul a napi rutin, talpalni kell, és sürögni forogni amikor sírás van találd ki mi az. Egy idő után, mivel az anyja van az idő 99,99% a gyermek mellett tudja már, hogy ez a sírás milyen. A férfi csak akkor tudja meg ha a nő lekommunikálja. Másképp nem megy, olyan ez mint a megfigyelés, vagy megosztod az infót, vagy tapasztald meg magad. A gyermekvállalás és nevelés elméletben és néha gyakorlatban 2 ember közös "kooperációja".

Mindenki tudni fogja mi a dolga, egy dolgot sosem szabad elfelejteni, hagyni csinálni a másikat. Főleg ha első gyerek, ilyenkor az nagyszülők részvétele a fontos, ők adnak tanácsot, tippek trükkök stb.

Olvastam, hogy csapatba, csoportba tömörülés, sajnos azt a világot éljük, a kommunikációs csatornák lehetőséget adnak arra, hogy minden sületlenséget össze írogassanak mindenhol a felelős gondolkodó szülő meg elolvassa, mert nem tudja mi mikor következik és hogy. Ma már egyszerűbb egy csoportba beírni egy dolgot, mint kikeresni, mert a telefon ott van megkérdezem... Mondok egy egyszerű példát hasfájás, két féle gyerek van akiknek volt és akinek lesz. Ha a csillagokat hozod le és darálod be és adod neki akkor se fog változni, túl kell élni, nem egyszerű, nem könnyű ideg próbáló. ( halkan jegyzem meg, valóban a gyermekszületés első 1 éve vízválasztó lesz BÁRMILYEN párkapcsolatban, ilyen vagy olyan okok miatt).

A nőnek 9 hónapja van és mivel az a parányi élet benne fejlődik neki más a kapcsolata a gyerekkel, én is beszéltem már a nagy "pocakhoz" hogy szokja a hangot stb. de ettől még nem venném ezt betegesnek. A férfi a nőnek szülés után az egyik legnagyobb segítsége! Ott van kéznél van és csinálja. Pontosan azért mert ezt vállalta, mos, főz, takarít, füvet nyír, boltba megy, raklap számra veszi az alkoholmentes sört stb. Mert ebben tudja kivenni a részét. Nyilván ha ideje, kedve és az anyuka is engedi akkor foglalkozik a gyerekkel. Én sokszor megkaptam, hogy miért fekszek a gyerek mellé a földre és miért játszok vele, mert így sosem fog egyedül ellenni. Van egy lényeges dolog, amit a mai napig a fejemhez vág az anyuka, az pedig az amit egy összeszólalkozás alkalmával vágtam a fejéhez "könnyű neked, csak otthon kell lenned a gyerekkel..." persze megint felfogás és egyéb kérdése, hogy ez kinek hogyan és miként üt be, mit vesz ki belőle a maga felfogásával.

Én szerettem volna foglalkozni a kislányommal, de mikor kezembe vettem ne ringassam mert neki kínlódni kell majd az elaltatással, ne feküdjek mellé játszani mert nem lesz el egyedül, ne így csináljam, ne úgy csináljam, miért nem csinálom, miért nem hoztam, miért nem siettem, miért megyek már megint ide vagy oda....

Szóval ember függő, és helyzet függő. Minden helyzet más és más, megosztjuk egymással de ez nem egy recept, hogy 1/2 kg liszt, 30 gr élesztő, egy csipet só, mert nem fog működni. Mindenhez kell egy kis extra hozzávaló.

Valóban vannak férfiak akik ilyenek megint mások mások, ahogy a nő és nő között is van különbség.

Tudni kell megbeszélni, kommunikálni egymással nem csoportokban eszmecserélés után mert ez a Pirinek, a Zsaninak, meg a Magdinak bejött nekem is be fog....nem fog.. KOMMUNIKÁCIÓ

Egyébként meg valamiért tőle szeretett volna gyereket a kérdező....Valamit csak látott benne...

76-os ugyan mire alapozod ezt, hogy kivenné a kezéből? Feltételezés amit írsz.

Jaj szegény apuka, biztos azért megy el máshova minden nap munka után, mert anyuka a lelkébe gázolt azzal, hogy folyton csesztette hogy nem jól tartja a babát. És ezt már nem képes elviselni nagyon faj neki, inkább magaba fordul meg az udvaron lézeng ha nagy ritkán otthon van. Brühühü.