Miért ilyenek a férfiak /apák?
Van egy csodálatos 2 hónapos kisfiúnk.
Terveztük, akartuk mind ketten.
Én teljesen bele vagyok szerelmesedve, mindig mellette akarok lenni, folyton kapcsolatban vagyok vele. Puszilgatom, szeretgetem egyszerűen nem birok betelni vele. Nekem teljesen megváltozott az életem és ezt elfogadtam.
Rendben! Értem én az én érzéseim anyai ösztönök, a hormonok.
De a férjem valahogy úgy van a picivel hogy van és kész.
Tudni kell róla, hogy nehezen fejezi ki az érzéseit, de ez nem csak erről szól. Ő ugyan úgy éli azt az életét mint gyerek előtt.
Félreértés ne essék nem jár el, ő nem is az a fajta csak, itthon mindig talál magának valami elfoglaltságot kint a kertben, udvaron minthogy velünk legyen. Képes egésznap kint lenni hétvégén minthogy esetleg a babával legyen picit. Az a kifogás, hogy helyette nem csinálja meg senki, és hogy fontos dolgokat csinál, mint pl összepakolja a kupis garázsát. A másik mindig haza jár a szüleihez és ott van 1-2 órát már a szülei mondják hogy menj haza a fiadhoz.. Félreértés ne essék, mielőtt gonosznak lennék elitélve, nem az a bajom hogy
haza jár, hanem az hogy 7napbol 7 et haza jár. Nem lakunk messze egymástól egy faluban élünk és ráadásul ő egyhelyen dolgozik az édesapajával és egy autoval mennek így mindennap otthon van munkautan is eltölt velük egy órát. Neha mar ugy kell felhívnom hogy te nem akarsz véletlenül haza jönni a családodhoz?
A probléma az , hogy nem is látom rajta a babázás vágyát. Én mellette babázom az ágyban beszélek hozzá, éneklek,gagyogok foglalkozom vele, ő meg mellettem vígan nyomkodja a telefont.
Idáig egyszer sem fürdette meg. Nem is akarja...
Ha sír megvárja amíg én oda megyek hozzá.
Tegnap tünt fel, elaludt a pici a babakocsiba, és s ő ott térült fordult és rá sem nézett egyszer sem.
Én nem bírnám ki hogy ne nézzek rá...
Egyedül akkor vigyáz rá amikor én este közlöm vele hogy most már én is elszeretnék menni fürödni es már múltkor megjegyezte hogy milyen sokaig fürödtem...
De hát amikor a picivel is van akkor is leteszi maga mellé oda adja neki a cumit, elkapálózik ő meg nezi a tv-t vagy a telefont nyomkodja... Ha nem bír vele akkor felveszi...
Nagyon rossz látnom, elszomorit hogy ennyire érdektelen a sajat gyereke iránt. :(
Már beszéltem vele erről hogy miért nem szán ránk több időt, azt mondja az ő apja is ilyen volt amikor ők kicsik voltak. De hát nem ezt a rossz példát kellene követnie.
Először azt hittem hogy csak új neki a dolog, bele kell jönnie, biztos fél megfogni olyan pici.. De most már két hónap elteltével szerintem más a dolog. De nem ertem miért...





Akkor vedd annak.
Az nem jelenti azt, hogy az a helyes.
Hosszabb távon kéne gondolkodni, de csak az tud akinek van már mire visszatekintenie!
A többség majd megtanulja a saját kárán, ahogy eddig is!





Szokták mondani, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy sikeres nő.
Szerinted az a nő sikeres aki ilyen kérdést ír ki?





101 esen is röhögök...
azt írja
"Hát, lehet még nem ért meg a feladatra.
Nekem van két tönkrement házasságom, és azokban is kb így volt ami nálatok is probléma."
:D
2x elvált, de más a hibás, ahha oké!





"Az nem jelenti azt, hogy az a helyes."
ahogy az sem biztos hogy a te allaspontod a helyes





Majd az idő igazolja, vagy ha az nem elég, akkro a válási statisztika!
Azon is látszik, hogy egyre több az okos, de egyre kevesebb a bölcs!
Na szép napot.





Megjött a kápó.
Evolúció, Istenem... Ez már annyira az alja.















Az apának is szerelmesnek kéne lennie a gyerekbe.
Lerakni a babát és anya, apa együtt néznék és sírnának.
Nyugaton a nők 50% eleve meg se próbál szoptatni. Hanem tápszer és így jobban tudnak aludni este, meg jobban tud a nő a párjára figyelni. Érdekes eü. mutatókban és intelligencia mérésekben sincs elmaradva a nyugat a vad kelethez képest, ahol egy a jelszó TEDD MELLRE vagy sz*r vagy.
Na meg 4-6 (max12) hónap után már mennek vissza dolgozni a nők, élik az életüket, attól szeretik a gyereket. De nem az van, h alapból nem szeretik az életüket és a párjukkal sincsenek jóba és akkor jön a gyerek és végre lesz értelme az életüknek és anyaszörnyekké változnak át és körbeveszik a beteges kisugárzásukkal a gyereket.
Azt kéne megnézni, h ha saját magát nem tudta boldoggá tenni az ember, magának nem tudott megfelelő társat választani, nem tudott egy fejlett életet létrehozni magának. A párjával nem tudott egy belsőséges, mindent megbeszélő, jól együtt működő kapcsolatot létrehozni. Akkor majd pont egy gyerekből fog egy király embert nevelni. Valószínűbb, h azt hiszi, h hú de jól csinálja és aztán lesz egy átlagos kiégett ember a gyerekből, aki ha van esze a szülőt hibáztatja, aki meg nem érti, h miért.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!