Miért ilyenek a férfiak /apák?
Van egy csodálatos 2 hónapos kisfiúnk.
Terveztük, akartuk mind ketten.
Én teljesen bele vagyok szerelmesedve, mindig mellette akarok lenni, folyton kapcsolatban vagyok vele. Puszilgatom, szeretgetem egyszerűen nem birok betelni vele. Nekem teljesen megváltozott az életem és ezt elfogadtam.
Rendben! Értem én az én érzéseim anyai ösztönök, a hormonok.
De a férjem valahogy úgy van a picivel hogy van és kész.
Tudni kell róla, hogy nehezen fejezi ki az érzéseit, de ez nem csak erről szól. Ő ugyan úgy éli azt az életét mint gyerek előtt.
Félreértés ne essék nem jár el, ő nem is az a fajta csak, itthon mindig talál magának valami elfoglaltságot kint a kertben, udvaron minthogy velünk legyen. Képes egésznap kint lenni hétvégén minthogy esetleg a babával legyen picit. Az a kifogás, hogy helyette nem csinálja meg senki, és hogy fontos dolgokat csinál, mint pl összepakolja a kupis garázsát. A másik mindig haza jár a szüleihez és ott van 1-2 órát már a szülei mondják hogy menj haza a fiadhoz.. Félreértés ne essék, mielőtt gonosznak lennék elitélve, nem az a bajom hogy
haza jár, hanem az hogy 7napbol 7 et haza jár. Nem lakunk messze egymástól egy faluban élünk és ráadásul ő egyhelyen dolgozik az édesapajával és egy autoval mennek így mindennap otthon van munkautan is eltölt velük egy órát. Neha mar ugy kell felhívnom hogy te nem akarsz véletlenül haza jönni a családodhoz?
A probléma az , hogy nem is látom rajta a babázás vágyát. Én mellette babázom az ágyban beszélek hozzá, éneklek,gagyogok foglalkozom vele, ő meg mellettem vígan nyomkodja a telefont.
Idáig egyszer sem fürdette meg. Nem is akarja...
Ha sír megvárja amíg én oda megyek hozzá.
Tegnap tünt fel, elaludt a pici a babakocsiba, és s ő ott térült fordult és rá sem nézett egyszer sem.
Én nem bírnám ki hogy ne nézzek rá...
Egyedül akkor vigyáz rá amikor én este közlöm vele hogy most már én is elszeretnék menni fürödni es már múltkor megjegyezte hogy milyen sokaig fürödtem...
De hát amikor a picivel is van akkor is leteszi maga mellé oda adja neki a cumit, elkapálózik ő meg nezi a tv-t vagy a telefont nyomkodja... Ha nem bír vele akkor felveszi...
Nagyon rossz látnom, elszomorit hogy ennyire érdektelen a sajat gyereke iránt. :(
Már beszéltem vele erről hogy miért nem szán ránk több időt, azt mondja az ő apja is ilyen volt amikor ők kicsik voltak. De hát nem ezt a rossz példát kellene követnie.
Először azt hittem hogy csak új neki a dolog, bele kell jönnie, biztos fél megfogni olyan pici.. De most már két hónap elteltével szerintem más a dolog. De nem ertem miért...
Hát, lehet még nem ért meg a feladatra.
Nekem van két tönkrement házasságom, és azokban is kb így volt ami nálatok is probléma.
Aztán megismertem a páromat. Lett egy közös kisfiunk a két lányom mellé. Na ő nagyon lelkes pedig ritkán van itthon.
Már 7 és fél hónapos a gyerek, még mindig kb 20 percenként kel, mióta megszületett nem aludtam még át egy éjszakát sem, olyan vagyok mint egy élőhalott. Pedig tápszeres a kezdetektől...
Viszont hétvégente mikor párom itthon van, besegít mindenben amiben tud. De ő jóval idősebb is, 54 éves, számára a gyermekünk maga a csoda (egyetlen gyereke).
Szinte nem is kell kérnem, csinálja magától..
Nem tudom erre mi a jó megoldás sajnos. Lehet később megváltozik és csak a babával nem tud mit kezdeni, apám is ilyen volt.
Kérdező:
"Én teljesen bele vagyok szerelmesedve, mindig mellette akarok lenni, folyton kapcsolatban vagyok vele. Puszilgatom, szeretgetem egyszerűen nem birok betelni vele.
De a férjem valahogy úgy van a picivel hogy van és kész."
Talán hagyhatnál a férjednek is lehetőséget, nem kéne totál kisajátítani a gyereket, aztán meg méga pasi a bunkó!
Egyébként ez evolúciós történet, és pont előkészíti a "kapcsolatot" arra, hogy a pasi lelépjen, és "tegye a dolgát" más nőkkel is.
Szóval kérdező ismerd fel az evolúciós csapdákat, és szabj gátat a hormonjaidnak, aztán bízd rá néha a gyereket a férjedre, mondjuk úgy minimum fél napra!
Miért kéne bármit is kibírni?
Bírd ki te az életedet akkor a végéig amíg más élvezi a családjával vagy az arra alkalmas társasággal!
Vegyen vissza a nő!
Hagyja meg a férfi szerepét a gyereknevelésben!
Bármennyire is nem tetszik a feminista fejednek!
A ferfit egyszeruen nem erdekli a gyerek. akkor se foglalkozik vele ha ra van bizva. gondolom ezt az infot az incel agyad blokkolta"
A kérdező ilyet nem állított a kérdésben.
A kérdező hasonlítgatja magához a ggyereke apját, mert már most kezdődik, hogy "ki a jobb szülő".
A megoldás még egy gyerek, akkor nem kell osztozkodni azon az eggyen, meg mindkettő a gyerekkel lesz elfoglalva nem egymás "méregetésével"!
Olvasd el te a 108 kommentet, és a másik fél meghallgatása nélkül alkoss véleményt 100%-ban a kérdezőre alapozva!
Már az sem vall egyenes jellemre tőle, hogy a családi ügyeit ide egy anoním oldalra pakolgatja ki!
Anyóssal sincs jóban talán? Miért nem őt kérdezi?
Ott van leírta a kérdésében a lényeget, ebből átjön, hogy már most verseng a gyerekért, még szép, hoyg a pasinak ez nem tetszik!
Nekem se tetszene, ha háttérbe szorítanának, aztán így könnyű vádolni a hogy nem érdekli a gyerek.
#109 te is ugy alkottal velemenyt hogy a masik fel szempontjat nem ismered
"Ott van leírta a kérdésében a lényeget, ebből átjön"
hat a tobbsegnek nem az jott at ami neked. ezt akar egy jelnek is lehetne venni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!