Az első barátomat hogy mutassam be a szüleimnek, családomnak? Tartok a reakcióktól
Az az igazság, hogy az anyámmal egyidős.
Másfél éve találkoztunk először, bő 1 éve vagyunk egy pár. Tervben van, hogy esetleg a vizsgáim után, februárban hozzáköltöznék, szóval elég komoly a dolog. Viszont a családom még nem ismeri, a szüleim sem.
A korkülönbség miatt félek kicsit a reakciójuktól, meg korábban még senkit nem vittem haza, nem tudom, hogy megy ez. Nem szeretnék kínos "vallatás" jellegű találkozást, hogy na akkor mik a terveink, mikor lesz eljegyzés, esküvő stb. Anyukám sajnos hajlamos túlzásokba esni ilyen téren, pl. karácsonykor találkozott először a legjobb barátnőm párjával, fél éve vannak együtt, anyám első kérdése: "és akkor megkéred majd a kezét?".
Azt tudják, hogy van valaki, vagyis hogy "ismerkedünk". De igazából heti 5 napot fixen együtt vagyunk minimum, meg mint írtam, februárban összeköltözünk, szóval azért ez már több annál, hogy kéthetente együtt vacsorázunk, és néha váltunk pár üzenetet.
Én 22 éves vagyok, ő 43.
Nővéremmel volt huszonévesen egy jó 17 évvel idősebb élettársa.
Eleinte mi is furcsálltuk, aztán elfogadtuk.
Nyaranta a másik nővéremmel egy hetet náluk töltöttünk.
Visszafogott, csendes pasas volt.
Jól megvoltak három évig. Majd jöttek a gondok!
Nővérem gyereket akart 27 évesen, míg a 44 éves pasi nem akart még egyet, mert neki már volt egy 8 éves fia. Így külön mentek.
Esélyes, hogy nálatok is ez lesz a forgatókönyv, ha felébred benned az anyai ösztön, míg a pasi már nem valószínű, hogy akar gyereket.
Bár, ezt nem ártana minél előbb tisztáznod vele, hogy ő akar e veled családot alapítani!
Abba is gondolj bele, hogy 20 év múlva te még mindig csak 42 leszel, ő meg már egy magypapakorú "bácsi" lesz, akinek nem lesznek már olyan igényei, mint egy negyvenes évei elején járó nőnek!
Ha gondok lesznek, mindent megteszünk azért, hogy megoldjuk őket. Közösen, ahogyan eddig is.
Ha pedig ez nem sikerülne, akkor bármikor mondhatom azt, hogy ennyi ebből nekem elég volt. Attól, mert most vele vagyok, akár már holnap is dönthetnék úgy, hogy szakítani szeretnék. 1 éve vagyunk együtt, szeretem, ő is engem, de semmi garancia nincs rá, hogy mi 20 év múlva is együtt leszünk majd.
Nem értem hogy mi értelme van az ilyen 20+ év korkülönbséges kapcsolatoknak, bár azt észrevettem hogy mindig elképesztően fiatal lányok kezdenek ilyenekbe, 18-23 évesek, 40-50 éves férfiakkal.
Na mindegy, ez mindegy hogy van tálalva akkoris elképesztően keserű pirula lesz a szülök számára, jobb esetben lenyelik, de nem fognak örülni semmi esetre sem hogy a lányuk egy vénemberrel(hozzá képest) vesztegeti el a szép fiatal éveit.
Kérdező, ne foglalkozz a "jótanácsokkal" amivel a kapcsolatod minősítik, nem ezt kérdezted.
A legjobb barátnőm szülei között 24 év a korkülönbség, és példás, kiegyensúlyozott házasságban élnek már több, mint 20 éve. A barátnőm születésekor már 50+ volt az apja, ma már elmúlt 70 de még él és virul, egészséges. Celebéknél pl. ott van Jason Statham, ő is 20 évvel idősebb a feleségénél, neki is 50+ évesen lett gyereke. Igenis előfordul és működhet egy kapcsolat/család ilyen felálással, még ha nem is szokványos.
Sok sikert a szülőkkel, szerintem jobb lesz minél hamarabb túlesni rajta. A kínos kérdéseket lehet hogy nem fogod tudni elkerülni, de légy velük türelmes, majd elfogadják. Felnőtt vagy, a te életed, a te döntésed kivel alkotsz egy párt.
Ha a gyermek osszehazasidik vagy párkapcsolatot létesít akkor a szülő a gyermeke párját is gyermekének tekinti.
Ebben a felállásban nagyon nagy fantáziára van szükségük a szülőknek ezt elképzelni.
Bemutatkozás előtt azért elmondanám a szüleimnek hogy mennyi idős.
Ha nem jól fogadják akkor még ne találkozzanak majd megbèkèlnek jobb esetben
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!