Barátnőm még 25 évesen is magyon ragaszkodik a szüleihez, ez normális? 27/F

Veled értek egyet kérdező. Vannak olyan mérgező szülők, akik nem engedik önállóan létezni az embert, az enyéim is ilyenek.

Ha hagynám minden percem beosztanák, velük kellene nyaralni mennem, vinni anyámat folyton mindenhova amit kiejt a száján és mindig a páromat háttérbe szorítani.

Magunkra ismertem a leírásodból.

Nálunk nagyon hosszú és sértődésekkel/lelki zsarolással teli harc volt a szülőkkel, hogy le tudjam őket építeni és ne egyék ki a teljes életem, de ehhez a páromnak is fel kellett nyitnia a szemem.

Mivel ebben nőttem fel nem volt feltűnő számomra a probléma de aztán egyre inkább az lett, észrevettem mennyire rám vannak akaszkodva, mennyire kihasználnak és mindent bizonyított a reakciójuk amikor először nemet mondtam valamire.

Úgyhogy van esély ennek a problémának az orvoslására, de nem könnyű, neked kell a sarkadra állni először utána pedig a lánynak a szüleivel szemben.

Kajak nem értem, ezzel mi a baj: " Amennyiben az a közös utazás vagy program ami velem lenne nem tetszik, akkor lepattint simán hogy majd elmegy a szüleivel." - maradjon otthon csak mert te nem akarsz egy programra elmenni? Az viszont beteg, hogy a szülei hívogatják ha veled van. De miért éjjel 10-kor találkoztok? Előbb nem lehet?

Összeköltözés tervben van esetleg? Mióta vagytok együtt?

Ha komoly kapcsolatra vágysz, akkor szerintem ne pazarold ilyen emberre az időd.

Pl ha tényleg színházról lenne szó, akkor pont jó lenne, hogy nem erőltetné rád, hanem menne mással. Viszont tényleg ilyen nagykaliberű dolgoknál illene megtalálni a közös nevezőt, nem pedig rögtön rohanni a szülőkhöz.

Az állandó ellenőrizgetés telefonon sem normális - a lánynak kellene megmondania, hogy elég legyen, felnőtt már (nem az). Vagy benned nem bíznak ennyire, és kell az állandó helyzetjelentés, hogy él-e még, vagy szimplán ennyire gyerek még a csaj.

Adj picit több kontextust amúgy, mert ennyiből csak ennyit lehet leszűrni. De szerintem nem reagálod túl, én is éltem át ilyet és a legjobb barátnőm is, tudom, mennyire baromi idegesítő, amikor te már komoly kapcsolaton töröd a fejed, összeköltözés, családalapítás, a párod meg még ott tart, hogy a szüleitől kérdezi, hogy mit egyen ebédre.

Lehet, hogy még nincs igazán kész egy rendes normális kapcsolatra, ahol a párommal való kapcsolatom fontosabb azért már, mint a szüleimmel lógni.

Te előrébb jársz már, hiába 2 év van köztetek. Te már felnőtt vagy, ő még gyerek. El fogtok így menni egymás mellett, mert ő még anyuzik, de Te már inkább arra vágynál, hogy egyszer a párodból legyen anya, akkor inkább még most lépj. Ne vesztegesd rá az időt. Én hülyét kapnék, ha nem tudnánk közös programokat tervezni, mert jaj inkább mással, meg anyuék. Oké amit írt valaki meccs, színházat említve, hogy mással csinálnak programot, és nincs gond belőle. Igen, egy 10-20 éves kapcsolatban már engem sem bántana talán az ilyen, nem vagyunk összenőve. De egy fiatal kapcsolatban, azért ennél többet kéne tenni egy kapcsolatba. A lánynak más van az első helyen, na. Ők még össze vannak nőve, és Te csak a barátja vagy. Én szakítanék, és olyannal kezdenék kapcsolatot, aki már érettebb. Nekem is rohadt melós volt, hogy az exeim még anyu kisfiai voltak. Soha többet nem tudnám újra ezt csinálni, hogy segíteni a leválást, és végig az a birka türelem hozzá... :D Már nem lenne türelmem. Kamaszodik a lányom, Neki arra gondoltam írok egy naplót az én fiatal felnőttkoromról, tapasztalataimról, hogy lehúzhassa belőle a konzekvenciát. Ne akarjon ő is az ország másik feléből 200-300 km-ről barátot, ne sajnáljon meg senkit a kelleténél jobban, ne azért legyen valakivel, mert kihívást lát benne, hogy majd ő kihozza a depresszióból, segít leválni az anyjáról, stb. Éveket vesztegettem el...

Nem olvastam félre.

Ha a srácnak valamihez nincs kedve akkor rohan a szülőkhöz valami közös programért. Ez úgy évente 1x 2x bele is fér, de folyton a szülőkkel való programozást választani akár a párunkkal való otthon fetrengés helyett, vagy olyat találni ami mindkettőnek megfelel egy komoly kapcsolatba nem fér bele.

Valahogy így képzelem:

- Megnézzük az XY-t holnap a moziba?

- Nem mert én inkább ezt azt vagy amazt nézném vagy vacsizni mennék

- Jó akkor elmegyek holnap anyuval