Mit szólnál ahhoz, ha a lányod fiús lány lenne? Vagy a fiad lányos fiú?

Mit kéne szólnom? Ezek a kérdések akkora nagy butaságok, gondolom a nemi identitást akarnák ezzel közvetíteni, de nyilván minden embernek megvan az elképzelése és gyakorlata hogy tud becsületes felnőtt embert nevelni, az, hogy ha valaki fiús ruhába érzi jól magát, vagy egy srácnak feminin az alkata az még nem jelenti azt hogy olyan is az irányultsága, de ha olyan akkor mi van na bumm. Tudod mennyi ilyent olvasni itt, hogy nem tudja eldönteni, hogy hetero, bi vagy homo? Szerintem várja meg a felnőttkort és aztán majd kiderül, hogy mi.

Szituáció függő egyébként hogy hol és mit vesz fel az ember, 20-as példámban jól példáztam, hogy az állatorvosok idejük nagy részét terepen töltik, legalábbis a gazdasági állatokra szakosodott állatorvos, de amúgy az egzotikus állatorvos állatkertben vagy vadasparkban dolgozva szintén terepen van. Ott alap a kényelmes és sérülést kizáró ruhák viselete. Természetesen könnyen hozzá lehet szokni a kényelmes ruha viselethez, ami a hétköznapi ruha viseletre is jellemző lenne, de gondolom alkalmi ünnepségekre azért ünnepi ruhában menne, de attól még hogy olyan stílusú, attól még hetero.

Lányos fiú? Na és ha színész, és egy filmben a meleg srácot kell játszania, pl. Bridget Jones x-edik részében, akkor nyilván ahhoz, hogy el tudja játszani a szerepét ahhoz gyakorolnia kéne. Az se zavarna, ha előttem gyakorolná a finom lányos mozgásokat, legfeljebb jókat kacagnék rajta. Pl. színészek a szerepük kedvéért van hogy meghíznak de van hogy lefogynak vagy izmokat növesztenek.

Tényleg értelmesebb kérdéseket nem tudtok kitalálni?

Ha meg nem tudod, hogy mond meg a szüleidnek hogy nem hetero vagy, akkor egyszerűbb ha megmondod, és nem a ruhaviseleteddel próbálod rávezetni, ha ez van a kérdés mögött.

De mint mondtam a ruhaviselet, és a viselkedés nem jelent semmit, pl. a lányos viselkedésű fiú csak lánytestvérek mellett nőt fel, vagy gyerekkorában csak lányok, nők vették körül, érdekesebb volt a babázás, mert érdekelte a divat, és divattervező akart lenni, tudod mennyi olyan példát lehetne sorolni, de attól még hetero, és az is marad.

Ameddig boldog és szereti önmagát, addig nem zavarna.

Az önelfogadás hatalmas probléma mindenkinek.

Ha a fiam lányos lenne, sminkelni, vagy szoknyát akarna hordani...ameddig megfelelő korban kezd el sminkelni és helyesen csinálja, addig persze, csak nyugodtan, én mellette leszek életem végéig és támogatom. A szoknya/ruha kérdés nehezebb, mert nehéz megfelelőt találni, de hát akkor keresünk olyat, ami tetszik neki és jól is áll!

Ameddig jó ember a gyermekem engem nem érdekel, hogyan öltözködik, kiket szeret, mi érdekli, csak az számít, hogyan bánik másokkal.

Fiús a lányom, meglehetősen, és imádom. (20 éves)

Volt, van neki lehetősége lányos dolgokat csinálni anyja révén, ezek mérsékelten érdeklik is: szépen varr (úgy értem: használati tárgyakat készít), hímez. Jól főz, bár inkább a sütés (sütemények) az erőssége.

Ellenben ha "olajozni" kell, mindent félredob. :)

Jön, segít "nagyautót" szerelni (teherautó, autóbusz, ilyenek vannak a vállalkozásban, ahol kis tulajdonrésszel dolgozom), bizonyos feladatokat önállóan elvégez. A zárt telephelyen mindig kiköveteli magának a "javítás utáni próba" jogát. Már nem sokáig csak a telepen, mert igen közel van a C kategóriás vizsgája, de már menni akar D-E -re is.

El is riasztja a fiúkat maga mellől (ja igen, B-je 18 éves kora óta van, számolta a napokat, végre mikor vizsgázhat) azzal, hogy sok pasijelölttől képzettebb műszaki téren. És még akar egy autószerelő szakmát is.

Én nem állok ellen, támogatom.

...ja, és majdnem fenékig érő, sűrű, fekete haja van (nem tőlem örökölte :D ), de ha szerelni jön, akkor röpke 12 perc alatt begyömöszöli egy sapka alá.

#27

Az attól függ, hogy kinézetre vagy viselkedésre?

A kinézettel semmi gondom, a viselkedéssel viszont tuti szakemberhez vinném!

Nem zavarna és el tudnám fogadni. Attól még, hogy belőlem jött ki, egy külön álló személy, külön akarattal és gondolatokkal.

Arra nevelem, hogy álljon ki magáért és érezze jól magát a bőrében, nem másoknak kell megfelelnie, hanem magának.

Irritálnak a szülők, akik hatalmat gyakorolnak a szülőségükből fakadóan, hogy megmásítsák a gyereküket, mert nem olyat csináltak maguknak, amilyet fejben előre eldöntöttek, ezek az emberek önzőek véleményem szerint.