Mit csináljak, ha anyámmal akarok lakni?
18 éves vagyok, anyám 5 éve elhagyott minket, jelenleg apámmal és a nővéremmel élek. Anyám a bíróságon azt akarta hogy vele maradjak, de én apámat választottam.
Sok a pénze, megvett nekem mindent, nyilván ez 13 évesen tetszett és így akart magánál tartani, de mostanra rájöttem, hogy nem érte meg, mert évek óta heti szinten percekig látom csak, konkrétan nem is ismerem, nagyon bezárkóztam előtte és kellemetlenül érzem magam a társaságában. Konkrétan 13 éves korom óta mintha nem lenne családom. Emiatt elég erősen szeretethiányos is vagyok stb. Ráadásul apámnak pár hónapja lett egy nője is, tehát már még kevesebbet látom, meg korlátozva érzem magam a lakásban, mert idehozza, én pedig nem szeretem az embereket, szóval így nem tudom csinálni az átlagos dolgaimat, amiket eddig. (ez egy mentális betegség, amit apám úgyszintén leszar, vagy maximum kinevet)
Úgy érzem sokkal másabb irányba ment volna az életem és a mentális egészségem is, ha anyámmal maradok, ő foglalkozott velem régen is, meg ő előtte valószínűleg nem szoronganék, tudnék vele úgy kommunikálni mint egy átlagember egy családtagjával. Egyébként anyám azóta párszor írt már messengeren (idén is), de nem válaszoltam neki, mert ha apámék megtudták volna, akkor rám szállnak, hogy kétszínű vagyok stb. (volt már ilyenre példa).
Szerintetek mit tegyek?
A nővérem nagy már, csak nem tanult tovább ezért dolgozik, de itt lakik. Ő is csak este felé jön haza egy fél órára, majd megy a barátjához.
Apám nőjével meg nincs baj, csak velem, mert elég visszahúzódó vagyok és utálom az embereket, nem szeretek kijönni a szobámból ha itt van, és frusztrál engem.
7-es
lehet, hogy bunkó vagyok, de az egyem meg a főztömet arra is vonatkozik, hogy önhibámon kívül rosszul döntöttem. A döntés helyessége pedig utólag derül ki, utólag lehet okosnak lenni. A kérdező maga teljesen átlátja ezt, hogy 13 évesen nem lehetett hibás, hogy úgy döntött, mint kb. bármelyik 13 éves tette volna az ő helyében, de az utólag kiderült a rosszabbik döntés volt. Ezt megváltoztatni nem lehet, csak orvosolni a mában. A kérdező most 18 éves, van egy csomagja, abból tud főzni amije ebben van -hogy maradjak a hasonlatnál. Az írásából nem tűnik egy komplett idiótának, és engem igenis zavar, hogy nem azon agyal ő mit tudna tenni saját magáért, hanem hogyan tudna gyerekstátuszban maradni -immár az anyjánál.
Miért nincs a kérdésben, hogy egyetemi kollégiumba hogyan tudok menni, hogyan tudok diákmunkázni, hogyan csináljak magamnak megtakarítást, stb. stb., hanem, hogy anyámhoz hogyan menjek lakni.
Anyámhoz, aki 5 éve keresett egy párszor... Tényleg erre kell ezt a fiatalt orientálni, erre ötleteket adni itt, hogy tudna cseberből-vederbe kerülni. Nem pedig -mert láthatólag egyedül van a mélyvízben- önállóság felé terelgetni.
Szóval lehet, hogy a bunkóságom okozza a kérdezőnek hosszútávon a legkisebb kárt.
15-ös butaságokat írsz
A sablon ráhúzós szővegeid meg borzalmasak. Azért nincs ilyen kérdése mert az a te gondolataid. Az ő kérdese az hogy hogy tud anyukájával lenni mert vele szeretne lenni. Ne legyél már ilyen érzéketlen. A csomagot már születésekor kapta nem ő akarta a válást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!