Ha a gyereketek egy szörnyű és elítélendő dolgot tenne, akkor is szeretnétek? Mit bír el a szülői szeretet?

Tök mindegy, nem tud bizonyítani, sőt, még ha megtudná is tenni, ő is ugyanúgy megütné a bokáját, a munkája bánná, mint tanár. Semmi értelme nem lenne.

Semmi komoly dolog nem történt eddig, nem a diploma munkádat írta meg. De még azt sem tudná bizonyítani. Az én dolgozataimat pl rendszeresen az exem írta meg, rengeteg embert ismerek aki egyenesen mást küldött be maga helyett vizsgára.

Én azért a helyedben átjelentkeznék.

Meddig akarod ezt folytatni? Folyton a nyomodban lesz, egy helyen vagytok, akármikor egymásba futtok. Egyáltalán mi a faxnak beszélsz még vele? Hogy írod néha kedves, néha nem. Baxod, ne állj szóba vele. Az ilyennek egy köszönés is szexuális felhívás.

Harmadrészt már tudja hol laksz, oda jàr, te meg hajnal kettőkor ajtót nyitsz neki?? A rendőrséget kell ilyenkor hívni, nem ajtót nyitogatni. Már akkor meg kellett volna neki mondanod, hogy nincs köztetek többet szex kapcsolat, ne zaklasson otthon, mert rendőrt hívsz rá.

Nézd, kérdező, mi nem ismerjük az anyád.

Ha az én gyerekem állna elém ezzel a sztorival, akkor nyilván nem lennék rá büszke, de nem is gondolnám, hogy égbekiáltó bűnt követett el. Segítenék neki kijönni ebből a helyzetből, akár a hapsival is beszélnék, aztán elfelejtenénk a dolgot, nem emlegetném neki, és ugyanúgy szeretném. Csak remélem, hogy tanult belőle.

Ha az én lányom lennél, és ezt így elmondanád, ahogy hosszan kifejtetted, nem lennél kevesebb a szememben. Mindenki csinál butaságot. Belemegy egy szituációba, nem gondol bele mi lesz később, sodródik. Láthatóan megbántad, mégcsak nem is arról van szó, hogy szerinted rendben van. Bár a régebbi vágású szülők valószínűleg fekete fehérben látnák.

Rendezd le magadban. Ha kell, kérj segítséget, hogy feldolgozd és rendbe tedd magadban.

A hapi nem hiszem, hogy leleplezne, hiszen akkor magával is kiszúrna.