Ahányszor apukám beszél velem csak élebölccsességeket meg nyilvánvaló dolgokat mond?

Pl mondtam h szakitottam a baratommal mert nem egyezik az ertekrendunk, mire egy felbeszakithatatlan monológ jott arrol h igen az ertekrend az nagyon fontos szoval arra mindig figyeljek h egyezzen...dehat eddig is figyeltem ezert szakitottunk :D

Vagy pl Egy eve jarok táncra es említettem hogy nem vagyoo tehetseges Benne mert nagyon rossz a mozgaskoordinaciom, mire elmondta, hogy hat de azert kell jarni h javuljon:( en meg erre nem tudok mit mondani csak ideges leszek es megalazonak erzem h ugy csinal mintha o javasolta volna h jarjak.

Ertem en h nagyon szeretne tanacsot adni es átadni a tudását, de sajnos nem tud ujat mondani..:( se kapcsolatok teren, se munkaban (o csak erettsegizett en kemiat tanulok amirol neki fogalma sincs) es sokszor erzem h konkretan rosszak a tanácsai...pl meselem h az exem munkahelyet váltott mert manapsag csak igy lehet elore jutni, o meg azonnal mondta h hat nem mert ha egy helyen sokaig vagy azt megbecsulik...dehat nem:(

Tenxleg mar igyekszem elkerulni lassan hogy ha hazamegyek vidékre akkor kettesben leszunk es csak osszeszorul a szivem az egesz miatt, de amikor oras monologokat mond el ilyen tenyleg egyertelmu dolgokrol azt mar nem birom. Mindiig mondom h tudom tudom...meg elmondom h en h latom mire vissza mondja ugyanazt h igy kell csinalni...

A szakmajan belul egyebkent nagyon sikeres es vállalkozása van, kétkezi munka, de ott is latom, hogy ha ugyanezt ma kene elkezdeni mar nem indulna be annyira.

Esetleg volt Valaki meg ilyen helyzetben ? Mit tudnek tenni?

22/L es ő 50/F