Sok szülő miért nem képes leválni a gyermekéről, miért nem engedi, hogy önállósodjon?

Mert látja, hogy a gyereke milyen naív, és bamba.

Így tisztában van vele, hogy ezzel az ésszel felszerelkezve csak jól pofára esne az életben.

A cél pedig nem ez. Nem ezért nevelgette ennyi ideig.

"Mivel a szülőnek nincs más támasza! Például, elváltak a másik szülőtől és nem találnak másik párt. Így a gyerek marad az egyetlen társuk."

Na erről a naívságról beszélek!

Te azt képzeled, egy felnőtt nem képes megállni a helyét akár egyedül is a világban?

Pont ettől felnőtt!

Nem gyerekek házasodtak össze és alkottak családot illetve váltak szülővé, hanem felelősségteljes felnőttek! (jó esetben).

De ez van amikor valaki azt képzeli, hogy ő szülte az anyját is, és fordítva ül a lovon.

Szóval felteheti a kérdést mindneki magának.

Ha viszgáznod kellene, de kapnál még időt a tanulásra, nekiugranál a vizsgának akár egy bukás tudatában is?

Vagy inkább még élnél a lehetőséggel, és rákészülnél?

Sokan úgy vannak a gyerekkel, mint egy házi kedvenccel, személyes rabszolgával, aki mindig ott van, akit mindig lehet irányítani, aki majd szórakoztat, aki majd eltart, stb.

Leginkább azt látom, hogy ez azoknál a szülőknél jön elő, akik semmi egyebet nem tudnak az életben felmutatni azon kívül, hogy megcsináltak X gyereket. Magányosak, nincs hobbijuk, barátaik, társaságuk, de ott van a gyerek aki mindig ott lesz az elképzelésük szerint.