Érdemes volt egy ekkora döntést meghozni egyedüláló anyaként ?? (Bővebben lentebb)

Nagyjából röviden és minnél érthetőbbe megpróbálom vázolni mi is a helyzet.

Volt egy párkapcsolatom.Ez a kapcsolat 4évig tartott.

Én a 3.évben teherbe estem és 5hónapos terhesen kiszerettem a a páromból.

Ell hagytam őt akkor végleg!(csak szimplán rájöttem hogy már kiábrándultam és nincs keresni valom melette hiszen meglepő módon elhidegültünk egymás melől)Sajna ettől teljesen kiborúlt az akkori párom és mióta megszületett a babánk,szinte őt nem is nagyon érdekli mi van a gyerekkel.

Ha ell jön heti 1alkalommal 1-2óránál többet nem hajlandó maradni velünk.Pedig egy városban is élünk!

Egyébként nem hiv fell,nem keresi a gyereket azt sem tudja mi a szokása a kicsinek,vagy mikor beteg a gyerek vagy épp mikor szomorú!Ugy viselkedik mint ha nem is az ő gyermeke lenne!

Sőt az utcán is elmegy melettünk lehajtott fejjel!

A gond ott kezdődik hogy a kisgyermek jól elvan az apjával, ez azért gond mivel mindig megtört és szomorú az apa után ha látja őt. mert hiányozni kezd neki,keresi és kérdezi őt!Ez is a tudtára lett adva az apának még sem érdekli őt!Ezt nekem rossz végig nézni!Igy hát nem engedek láthatást a gyermekem felé.

Soha nem volt tiltva a kisgyermek az apától!De ameddig ennyire kicsi addig nem engedem hogy csak megtörje őt és igy nöljön fell!

Majd ha nagyobb lessz és akkarja megkeresheti őt.De legalább addig is tudja ki foglalkozott vele és ki nem!

Ez igy helyes?

Vagy engedjem az apának hogy ell vigye őt lehessen vele eleget?

Válaszomat előre is köszönöm!