Mit kellene csináljak?

Szóval nem egyszerű a helyzet egyáltalán..

Az van, hogy 18 vagyok,és a családi körülményeim,finoman szólva sem a legjobbak..

Már kb 13 évesen tudtam, hogy mielőbb távoznom kell,de akkor még nyilván nem tudtam..

Azóta igazából csak romlott a helyzet. Anyám meg apám nem szeretik egymást,kimondom őszintén szerintem csak a közösülés miatt vannak együtt.

Konkrétan olyan a helyzet, hogy nincs egy bæszott szobám,a lakás ugyanúgy néz ki,mint 20 éve kb és meg ennek tetejébe nem vagyunk gazdagok sem, sőt..

Érettségire járok,jövőre lenne a vizsga. Van egy remek szakmám.

Van,hogy nincsen veszekedés 1 hétig is akár,de persze a baszogatások ugyanúgy megvannak anyám részéről (aki egyébként elég nárcisztikus személy) semmi nem jó neki soha.. akármennyit segítek. Nem járok haverokkal sehova. Apám ugyanez.

És olyanokat basz apámnak,hogy biztos közösülni jár,meghogy leszúr minket,meg magát. :)

Szerintetek ez normális,hogy anyámtól ilyeneket kapok,hogy leszúrlak? :) Azt, hogy mik miatt mondja,nem mondom,mert nevetnétek és utána sirnátok...

Megkaptam azt is, hogy takarodjak el a házból. :))

Mit kellene csináljak? Mondjam el az osztály főnöknek? Menjek be koliba? Elég reménytelen helyzet egyébként. A baj az (lehet nem is baj),hogy ezt az egészet csak akkor értenétek,ha benne lennétek a helyzetembe.. (nem kívánom)

A kistestvérem szó szerint utæl engem, elérte:)