Nagyobb testvérek, nektek milyen érzés volt megélni látni édesanyátok várandoságait,szüléseit?

1,5 ev korkulonbseg. Hahaha tehat nem sok mindenre emlekszem. Anyu sokat mesel azonban, hogy a kover bacsikat megkerdeztem nekik mikor szuletik.babajuk, hogy ujra bepisiltem, amikor lattam a kistesot pelenkazzak, hogy en is ujra cumisuveget akartam. Arra mar emlekszem, hogy altalanos iskolas korunkban neha veszekedtunk, de nagyjabol en birtam az o baratait es egyutt is sokat jatszottunk veluk es tesommal is. Kozepsuliban is szivesen beszelgettem a barataival, amit o kevesse dijazzott.

Gyerekem 5 volt mikor a kisteso erkezett. Nagyon varta, fogdosta a hasam, kijelentette majd az ove lesz, vele akar aludni, o fogja etetni....mokas volt. Utana viszont a kezdeti lelkesedes utan feltekenyseg kovetkezett, de par honap alatt tullendult rajta es most imadjak egymast. Ha kerdem azt mondja hat az elejen kicsit utaltam, de most szeretem.😁

Nem örültem neki, és be is igazolódott a gyanúm.

Nyaranta pesztra voltam, évközben alig tudtam tanulni, mert folyamatosan a szobámba mászkált és zavart meg nyaggatott.

Az egyetemi vizsgaidőszakokban gyakorlatilag a könyvtárban éltem, mert ott legalább nyugi és csend volt.

Most már egyébként jó a kapcsolat (10+ év van köztünk), de kamaszként, érettségi évében és utána egyetem alatt is falra másztam tőle.