Miért csinálják ezt a szüleim?

"rá nincs is már szükség"

Hát nincs. Ilyen szinten nincs. Nem, nem hiányzik neked amikor a barátaiddal vagy, és nincs szükséged rá, hogy elkísérjen, sőt zavar téged, mert kínos. Miért, mit gondolt?

Ebbe kéne beletörődnie. Megmondhatnád neki, de gondolom nem mered, mert sírni fog. Egyszer úgyis be kell keményítened, ha valaha normális, önálló életet akarsz élni. Nem is feltétlenül az egyetemi bulizásra gondolok, hanem későbbre, amikor saját otthont szeretnél, meg családot. Anyád abban is nyakig benne akar majd lenni.

Egyszer majd hazudni fogsz, egyszer majd nem mondod meg hová indulsz, vagy ráförmedsz, hogy ne merészeljen utánad jönni, mert ez nem normális.

Nem tudom az ilyen szülőknek mi van a fejében, hogy nem látnak ki belőle. Nem látják, hogy 20 éveseket a haverjaikkal nem kísérget szórakozni az anyukájuk? Nem tűnik fel nekik, hogy csak ők csinálják ezt, és minden bizonnyal nem normális?

Ameddig együt élsz valakivel akkor van némi k0telességed felé, és nekik feléd. Praktikusan azt jelenti hogy tudod kb hol van kivel mettől meddig. Kb az annyit tesz hogy ha azt mondod hogy holnap elmész kirándulni a Mátrába akkor Gipsz Jakabbal meg a Bözsivel. És mikor tervezitek visszaérni hát nem tudom 8 körül. Ok. Ennyi.

A többi az gáz, nagyon nem normális már egy 16 évesnek sem hiába erőltetik itt sokan. Ezzel azt fogják csak elérni hogy nem tud önálósodni.

Nos itt az ideje komolyan konfrontálódni. Hogy szükséged van olyan időre amikor te mész el egyedül és nincs felügyeleted. Tudom hogy kínában az a szokás hogy a Lány anyukája megy randevúra és mint a hőkövető rakéta velük van de ez itt erre nem normális. Illetve már Kínában sem tartják be Városokban.

Szóval állj a sarkadra és konfontálódj.

Ha mindig megalkuszol akkor kevésbé tudsz majd egyedül érvényesülni amivel közvetlenül neked ártanak. Az elnyomás ahogy jól meglátod a szociális életedre is kihat. Nem tudsz úgy kapcsolatot teremteni, pedig erre jóval nagyobb szükség lesz mint gondolják. Ők már letettek valamit az asztalra így hátradőlhetnek, de neked csak most indul. Ha megalkuszol komolyan 5-10 évvel is visszavetik a felnőttéváloásodat. Elég jó dolog hogy felismerted ezt a helyzeti problémát és már feltetted magadnak a kérdést is.

Követező lépés átgondolni érveket keresni és leülni a szüleiddel.

Kompromisszumokba bele mehetsz de 20 évesen én oda mehettem ahova akartam, csak kb tudják hol vagyok mikor érek haza. Volt ilyen ismerősöm rokonom is, jó 10 évvel le van maradva az életben. Nem gyors vonat ez de ne 50 évesen váljál férfivá. Akkor már késő.

Szóval talpra fel. Harcold ki magadnak a szabadságot. Ha akarnak duzzogjanak mert késtél. Tedd fel a kérdést esetleg hogy akkor te is duzzoghatsz ha nem pont akkor érnek haza? Együtt élés és neked is jogod van tudni hol vannak és kb mikor érnek haza...

Lakótársammal mi is tudtuk mi hol mikor kb. Soha ne kértem számon meg ő se engem. Sok szempontból praktikus. Takarítás, bevásárlás, tanulás, ha haverokat akarsz felcipelni barátnőt ugye :)

Kb 16 évesen már ezen át kellett volna esni. Úgy hogy ne törődj bele.

Költözz koliba. A szüleim szerencsére csak telefonálgattak és esetenként hatalmas aggódásokat nyomtak, de amint beköltöztem koliba, ha mondtam is nekik, hogy este találkozom a barátaimmal, semmi negatívat nem reagáltak rá és még csak nem is telefonálgattak.

Most, hogy volt a covid és újra itthon laktam, lassan jöttek vissza a régi szokásaik.