Hogy képes egy apa megütni a kislányát?

Én gyerekként kaptam pár pofont anyámtól és apámtól is, szerintem a jellemfejlődésemhez sokat hozzájárult.

Mindig hatalmas pofám volt kiskorom óta, szerettem visszaszólni, legyen az apa, anya, vagy bárki. Na ezek után sutty egy pofon.

Tiszteletlen voltam, valahol rosszul viselkedtem, paff egy nyakleves.

Akkor rosszul esett, de se anyámat, se apámat nem éreztem egy percig sem szadistának, tudtam mindig, hogy nem ok nélkül volt.

Nyilván a kékre-zöldre verés nem gyereknevelési eszköz, de egy pofonnal semmi baj.

Legyen a gyerek akár fiú, akár lány.

Ha már apára van kihegyezve a kérdés, akkor arra válaszolok: Ha jól emlékszem, kétszer verte el a valagamat, de annyira, hogy kettőt csapott rá, és hurkásan ottmaradtak az ujja nyomai. Megérdemeltem, mert hazudtam. Ötször megkérdezte, mi az igazság, én meg állítottam, hogy nem én voltam, közben pontosan tudta, hogy csak én lehettem. Megtanultam a leckét, ne aggódj. DE! Nem tudnám elképzelni, hogy egy lánygyereket arcon üssek. Ennyiben adok neked igazat. Semmi másban.

Egy nevelő célzatú seggreveréstől még senki nem lett anorexiás, vagy felnőtt korára depressziós. Ott más gond van-volt.

Két hal beszélget...

🐟🐠🤣