Szerintetek hol van a határa annak,amit egy otthon élő vagy eltartott gyereknek nem szabad elviselnie a szülőtől?

Szerinted,aki itthon nem képes munkát találni,az külföldön megállja a helyét?

Nem hiszem.

Nos, ez esetben feltehetjük a kérdést, hogy mégis mit vár az élettől? Hogy egész életében kiszolgálják? Egyébként ez is érdekes, mármint az előző válaszodra, hogy ugye albérletbe nem megy, mert nem marad semmi nyugdíjra. Nos, otthon ülve várva a semmit lesz majd nyugdíj? Nem is értem ezt a gondolkodást.

Nem lehet mindenki programozó és mérnök, de engem nem is érdekelne mindenki. Téged mindenki érdekel? Te más életét akarod menedzselni vagy a sajátodat. Jelentős része éljen ott, én nem fogok. Te ezek szerint igen, hiszen ha mindenki és a jelentős része el van ott, te is el leszel ott, jó az neked. Kényelmes. Úgyis mindenki ezt csinálja...

Nos, párkapcsolattól nem kell tartanod, ebben biztos lehetsz.

"Az a baj,hogy nem adnak annyi fizetést,amiből egyedül meg lehet élni."

Ez meg a legjobb mondatod, tehát nem csinálsz lóf.szt sem, és felháborító hogy az állam nem ad annyi fizetést hogy te megélhess egyedül, csak úgy a létezésed okán. Meg kell valamiért dolgozni, a jó fizetésért pedig még tudást is kérnek. Elképesztő, alattomos dolog!

Én és úgy am block a baráti köröm nem gondolkodott így 15 évesen, mint ahogy most te. De az is igaz, mi nem vagyunk mindenkik a jelentős részből. Mi csak egyszerű senkik vagyunk, mindenki nem lehet mindenki. Az kiváltság.

Már bocs,de szerinted az nem normális igény,ha valaki annyi pénzt szeretne kapni,amiből megél?

Az hogy mit szeretnél, meg a te tudásod mennyire piacképes az 2 külön fogalom. Nem fog neked senki 1 millió forintot fizetni, hogy összetologasd a Tesco előtt a bevásárlókocsikat, amit egy analfabéta vagy épp egy mentálisan sérült 12 éves gyerek is meg tud csinálni. Én is szeretnék Ford Mustang GT-be ülni, de az én tudásom a munkaerőpiacon nem találkozik ezzel az igényemmel. Ha visszaülnék az iskolapadba és tanulnék egy piacképes szakmát amivel itthon keresek nettó 800 ezret, külföldön meg a dupláját, valószínű 10 év múlva ülhetek egy Ford Mustag GT-be. A vágyak meg a szükségletek nem ugyanazok. Nem vagy gyerek aki így írja a levelet a Mikulásnak hogy mit szeretne kapni mert kivakerolta a csizmáját.

Az pedig nettó hazugság, hogy sehol nem fizetnek annyit amiből meg lehetne élni. Én 10 évvel ezelőtt Magyarországon a szakmámba (igen, szakmám van, nem diplomám, nem jártam egyetemre) kerestem 82 ezer forintot. Kimentem Ausztriába és a 82 ezer helyett kerestem 300 ezer forintot. Ma keresek 650-700 ezer forint külföldön. Persze itthon is maradhattam volna, hogy szeretnék ezt is azt is, de mivel nem volt piacképes akkoriban a szakmám, elmentem oda ahol piacképes volt és megfizették. De anyuka mellett ülve most is a 10 évvel ezelőtti szinten lennék, csak most nem 82 ezret keresnék, hanem 150 ezret. De én nem ezt választottam.

A luxus pedig a gondolkodásmódod. Az hogy felnőtt emberként így gondolkodsz, na ez luxus. Én 20 évesen nem engedtem meg magamnak ezt a gondolkodást, nem hogy 30+osan, ne adj isten 40+osan.

Az sem luxus, hogy amíg anyádék eltartanak, elvégzel egy 3 éves képzést érettségi után. Bármelyik gazdasági, műszaki vagy informatikai szakkal lehet 2-3 év tapasztalattal nettó 500 körül keresni. De igazából a legtöbb másik szakkal is eléred a 250-300 nettót Budapesten. Vidéken meg az élet és a lakhatás is olcsóbb.

Hisztizel ilyen hülyeségek miatt, aztán észre sem veszed, hogy teljesen átlagos emberek mint az anyád meg az apád, simán boldogulnak még egy ivadékkal is a nyakukon. Te meg önmagadban sem tudsz?

Ezt az állam dolgot én sem értem. A kérdező nem alanyi jogon értette, hanem munkabér gyanánt. Egyébként engem kirúgtak a covid miatt. Szerettem a munkahelyem. Becsületesen végeztem a munkám. Gyűjtögettem a pénzt. Ehhez persze szülőkkel kell laknom, mert nyilván fővárosi albérletárak mellett nem tudnék semmit sem félretenni. Hónapok óta nem találtam munkát... Ezért most szar ember vagyok mi?:D Rendben tartom a házat és az udvart. Én örülnék a legjobban, ha lenne annyi pénzem, hogy ezt önálló háztartásban tehessem meg. Nagyon szar ám ezeket a becsmérlő hozzászólásokat olvasni...

A kérdező bár tényleg inkább kifogáskereső retorikát alkalmaz, van igazság abban amit ír. Haveri körömből konkrétan két esetet is tudok, mikor azért nem szakítottak/jöttek össze újra, mert egyedül nem bírták az albérletet és kényelmesebb volt ketten. A fizetések szinte a régió legszarabbjai. Elvtelen kompromisszumot kell kötni, vagy itthon maradok a szülőkkel és egyszer lesz esélyem önerőt befizetve lakást venni. Vagy elköltözök és szinte minden fillérem felélem a hónap végére.

Na kérdező, akkor olvasd el a kedves 26-os válaszát. Teljesen jogos amit írt és igaz. Tekintsünk most el mindenkitől. Mert hát mindenki nem lehet gazdaságis, műszakis vagy éppen informatikai szakember. Te éppen miért nem lehetsz? Nincs időd? Vagy esetleg túlságosan felháborító hogy tenned kell valamit valamiért? Nos?

Egyébként ezek szerint szüleidnek nagyon jó világ volt mikor felnőttek, dúskálhattak a milliókba rendesen, saját ház, gyerek... Aztamindenségit, volt ám flanc bőven.

Gondolj bele ha most ők úgy gondolkodtak volna mint most te. Milyen szar lenne a Lánchíd alatt wifit keresni az 1000 éves talált telefonon hogy le tudd írni ezeket a magasztos gondolataidat...

28

A te eseted merőben más mint a kérdezőé, sőt még a gondolkodásod is. Itt nem arról van szó, hogy kirúgták és éppen mélyen van. Az ő gondolkodásmódja az egész életére kivetül. Te pénzt gyűjtögettél, kirúgtak, nyilván a Covid sok embert taccsra vágott. Ráadásul te azért mégiscsak látsz valami rációt a saját lakásban. Nem megy egyedül, tiszta sor. Na de hogyha elolvasod az ő válaszait, azért te századokkal feljebb vagy gondolkodás terén mint ő.