Most akkor ő nem is szereti a gyerekeket?

"nagyon más egy saját gyerek. Nem érzed más gyereke iránt azt amit a sajátod iránt. Nem egy liga a kettő."

Elköteleződés nélkül nem. De ha örökbefogadó szülőket kérdezel erről, akkor kiderül, hogy nagyon is tud egy liga lenni: a szülők hozzáállásától függ. A gyerek hozzáállása mindig az, hogy örökre szólónak akarja, minél kisebb, annál inkább, tehát aki lelép mellőlük, mindenképpen összetöri a szívüket...

12!

Bakker, az örökbefogadás ahogy a neve is mondja, örökre szól. Itt meg egy ki tudja meddig tartó kapcsolatról van szó, ahol a partnernek kb soha nem lesz semmi joga a gyerekekhez.

14!

Nem oylan egyszerű. Köze akkor lehetne hozza, ha örökbe fogadna őket. Itt eleve csak és kizárólag a hazastarsinorokbefogadas működhetne. Tehát A, előbb feleségül kellene venni a nőt, majd B, meggyőzni a vérszerinti apát, hogy mondjon le a gyerekeiről és C, meggyőzni a gyerekeket, hogy egyezzenek bele az örökbefogadásba.

12

Szerintem az sem olyan mint a saját de értelemszerűen sokkal szorosabb kapcsolat mint egy nevelt gyerekkel. Legalább is férfioldalról így látom. Azt azért nem lehet semmivel helyettesíteni amikor a saját gyermeked a születése után pár másodperccel a karodban tarthatod, ahogy látod napról napra hogy fejlődik stb. Az örökbefogadot gyerek is persze szoros, de egy csomó élmény meg idő kimarad amit szerintem nem lehet pótolni. Persze őt is szereted, felelősséggel tartozol érte, de az a kapocs ami saját gyerekkel van szerintem nincs meg teljesen, a nevelt gyerek meg kvázi egy lakótárs akivel ha mázlid van jól kijössz, de kb ennyi a max.

"Elég lenne eldöntenie, hogy örökre a nővel akar élni -..."

Ja. Gondolom anno a gyerekek apja is eldöntötte ugyanezt.