Mit tudhat a testvérem, amit én nem?

A nővérem és anyám mindig jól kijöttek egymással. Anyám és köztem mindig rossz volt a viszony. Nem ütött meg soha, de mégis. Valahogy mindig éreztem, hogy sose szeretett, de ez már így volt kiskorom óta. Mindig azt mondta a nővérem mennyire okos, művelt intelligens, én meg mennyire buta vagyok. Pedig én jó gyerek voltam, sose okoztam fejfájást, se nem cigiztem, se nem dohányoztam. Tesóm eljárt diszkóba, mégis jobb volt mint én.

Ha én valamit mondok egy dologról ami nem jó, akkor nekem a családban senki nem hisz, de ha a tesóm mondja ugyanarról a dologról hogy nem jó, neki máris mindenki hisz.

Ha valami rossz dolog történik velem, és elmesélem, akkor már én mennyire idegesítem őt, meg miért traktálom a problémáimmal. Szerinte én egy nagy nulla vagyok, egy szerencsétlen, aki sose fog elérni semmit az életben. Én többször ellenkeztem már amúgy anyámmal, mint a nővérem, ő általában egyetért vele. Sőt ha a tesóm beszól neki valamit, az nem érdekli, hanem elsiklik felette. Nekem anyám kb. mindenbe beleszól, amit nem tudok szó nélkül tűrni, pl. hogyan öltözködöm, milyen ruhát veszek fel, ha pont nem mosolygok, akkor miért vagyok egy fapofa stb.

A nővérem 36 éves, és még otthon él, én 28, és én is még.