Miért kell állandóan veszekedni a kaján? Hogy lehetne ezt megoldani? Máshol is ez van?

Nálunk anyukám vásárol és főz, ezeket gyakorlatilag kisajátította magának. Más is főzhet és vehet akármit (bár nem szereti), de az őt nem érdekli, ő attól még ugyanúgy főz valamit és minden nap elmegy a boltba. Ő nem igazán eszik főtt ételt, így gyakorlatilag csak én és apukám esszük a főztjét, illetve vasárnap a nagymamám szokott még feljönni hozzánk ebédelni. Viszont anyukám ehhez képest rengeteget főz, több félét és általában nagy adagokat is. Például ma van itthon borsófőzelék tükörtojással és sült virslivel, tojásos nokedli salátával, tejszínes gomba nokedlivel, spenótos csirkés tészta és mac and cheese, illetve van még némi maradék húsleves. Mindez tulajdonképpen két emberre. Mi egyszerűen nem tudunk ennyi kaját megenni és igazából nem is akarunk állandóan egész nap főtt ételt enni minden étkezésre, pláne nem ugyanazt napokig. Emiatt sokszor megmarad a kaja. Anyukám pedig állandóan veszekszik velünk emiatt, hogy ő mennyit főz, ő ezt nem bírja, ez rengeteg és ez mennyi pénzbe kerül, bezzeg másoknál nincsen ám ennyi kaja stb., illetve mi miért nem vagyunk képesek megenni, ez sem kell, az sem kell, ki kell dobni. Sokszor kidobja azt is, aminek amúgy még semmi baja nincsen és simán megennénk. Fagyasztani nem lehet, mert az már nem olyan és egyébként sincsen hely, tele a fagyasztó minden hülyeséggel. Ugyanis a vásárolni sem tud ésszerű keretek között. Mint mondtam minden nap elmegy a boltba (ilyenkor általában végig is járja mindent, Lidl, Tesco, Penny, Spar) és összevásárol csomó mindent, amire amúgy nincs is szükség, éppen nem kell, de mondjuk akciós vagy milyen jól nézett ki a pultban. Sokszor ezek is megmaradnak, ki kell dobni és ugyanúgy megy a veszekedés. Ami olyan azt már próbáljuk odaadni a nagymamámnak, ha átjönnek a barátaim őket is mindig megkínálom stb., de szerintem ez akkor sem normális és alapvetően ezzel kellene kezdeni valamit.