Mit tegyek? olyan bűntudatom van anyukámmal szemben. 16.f

Szerintem beszélj megint apukáddal. Mond el neki, hogy hogyan érzel és kérd meg, öntsön tiszta vizet a pohárba. Én inkább tudniszeretnék róla, ha csalnának. Attól még hogy szülők, ugyanúgy kapcsolatban vannak. Lehet boldogtalanok és jobb lenne nekik külön, de a gyerekek miatt együtt maradnak...

Szüleim is akkor váltak, mikor 17 voltam, de jobb lett volna, ha már sokkal(10 évvel) hamarabb elválnak. Így csak szenvedés volt mindenkinek, kemény depresszióval küzdöttem a kapcsolatuk miatt. Elválás után mintha minden megkönnyebbült volna. Igaz nehéz így, hogy ha esküvő van, akkor külön asztal, szülinap külön stb. De egyszerűen nem működött.

Ha meg még szeretik egymást, akkor az ő döntésük, hogy együtt maradnak e vagy hogyan dolgozzák ezt fel. De az biztos, hogy neked nem kellene ezt a titkot őrizni, nagyon megterhelő lehet. Ha a pád nem érti meg, akkor kérdezz rá anyukádnál, hogy ha anyud tudna egy ilyen titkot, akkor elmondaná e... Ebből lehet magától is rájön, vagy legalábbis elülteted a bogarat a fülében. A nőknek van ehhez érzékük.

„ Szerintem pedig a gyerek nem tartozik bele a párkapcsolatba. Amikor a szülők férfiként és nőként viszonyulnak egymáshoz, abban csak ők ketten vannak jelen.

A családi élet az, amiben mindhárman benne vannak“

A szülők párkapcsolata szerves része a családi életnek. Jelen van a kauzalitás mindkét irányban. Afféle szimbiózis. A családi élet többi eleme, azaz maga a családi élet is visszahat a szülők férfi-női viszonyára és a párkapcsolati réteg, összetevő is kihatással van az egészre. Egy ilyen toxikus viszony megmérgezi a családi életet. Rendkívül rossz minták rögzülnek, stresszforrások születnek.

„ Ahha, aztán csonka család. “

A csonka család sokszor stabilabb környezetet biztosít, mint egy diszfunkcionális család. És valljuk, szeretőt tartani (még csak nem is alkalmi „„botlásról““ beszélünk) nem túl jó dolgokat vetít előre.

„ Utolsó. Ez a gondolat menet nagyon sok szenvedést okoz embereknek. Csak így tovább te kis ideologus ^_^“

Úgy látom kiváló felmentvényt találtál az erkölcsileg, morálisan aggályos cselekedeteidre. Hát azért hallgatsz, mert a másikat a véded!:D A bökkenő csak, hogy senkinek sincs joga megfosztani a párját az objektív mérlegeléstől. A megcsalásban véleményem szerint nem a nemiség, a testiség az amihez a legnagyobb aljasság kötődik. Hanem sokkal inkább a lelki rész. Hogy hülyét csinálsz abból akivel összekötötted valamilyen formában az életed. A háta mögött megalázod. Ez nem méltó. A másik fél erősen sérülni fog. És nem, erre nem az a megoldás, hogy eltitkoljuk, hanem ha el sem kezdjük. De ha voltunk olyan gyarlók, akkor is vállaljuk a felelősséget és a következményeket. Legalább az őszinteséggel tiszteljük meg a másikat.

Avaly89

Csak egy párkapcsolat még nincs azon a szinten, hogy szerződéses elköteleződés legyen a partnerek között. Javaslom, hogy inkább próbálj érzelmi intelligenciát fejleszteni, minthogy beugatsz neten egy gyereknek.

Ne hallgass azokra, akik szerint semmi közöd ahhoz, mi van a szüleiddel.

Apukád miért engedett a zsarolásnak? Ha azért, mert anyudat szereti, akkor végképp ne szólj anyudnak. Ha mondjuk azért engedett, mert mondjuk kitartott férj vagy ilyesmi, akkor talán.

Bár abban is sok igazság van, hogy ígéret szép szó. Apukád betartotta, amit neked ígért, te is tartsad be.

Az megint másik kérdés, hogy menthető-e a házasságuk.

Tehát az apuka 1 hónapja megszakított minden kapcsolatot a másik nővel. Most azt mondjátok, hogy a kérdezőnek el kéne eztr mondania az anyukának, ami miatt valószínűleg szétmennének.

Ahelyett, hogy nem szólna bele, és talán szépen békességben örökre együtt maradnának

"Tehát az apuka 1 hónapja megszakított minden kapcsolatot a másik nővel."

Attól a dolog még megtörtént. Mindennek van következménye, egy felnőtt férfi jó lenne ha tudná is vállalni ezeket...

"és talán szépen békességben örökre együtt maradnának"

Hazugságra ritkán jó várat építeni :)

26!

Természetesen vállalnia kellene. De azért az sem felelősségvállalás, hogy a saját gyereked mondja ki helyetted, amit neked kellene.

Nyilván az is igaz, hogy hazugságra ritkán jó várat építeni. De ha anyuka ebből mit sem sejtett eddig, akkor ezután sem tenné. Így maradna minden olyan, mint eddig.

Nem vagyok autokrata, de hiába vagy lassan felnőttkorú, nagy igazságérzettel, ami szép dolog, ez csakis a szüleid dolga.

Majd a saját életedet te fogod irányítani hamarosan, most kezded gyakorolni az életet, ami bizony kemény tud lenni, hisz màr most megtapasztaltad milyen bonyolult egy kapcsolat, egy házasság, majd idővel, a mögötted levő sok tapasztalattal te is egyre bölcsebb leszel.

Nincs recept, hidd el, minden kapcsolat egyedi, ez csakis annak a két embernek a dolga akik együtt élnek. A szülőnek a gyerek mindig gyerek marad.Biztos nem szeretnék, hogy belekotnyeleskedj az ő dolgukba.

"ez csakis a szüleid dolga."

Az ő párkapcsolatuk szerves részét képezi a családnak. Aminek viszont a 16 éves kölyök is része. Őt is érinti. Rohadtul nem csak a szülők dolga, ha ez kihatással van a gyerekükre.

Egy kiskorú gyerek, kamasz ne kotnyeleskedjen már bele a felnőttek dolgába, semmi köze hozzá.

Majd ha letett valamit az asztalra, a saját életét ő irányíthatja, szebbé, jobbá teheti, ha ügyesebb lesz mint a szülei.

Persze, hogy kihatással van rá, mint minden az életben.

Ha neki az jut, hogy elválnak a szülei akkor majd ha nagykorú lesz, bizonyíthat, legyen neki “mintaélete”.