Szüleim nemrég elváltak, én azonban már nem élek otthon, pár órára költöztem onnan, dolgozom, egyetemre járok. Testvérem nincs, és nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a szüleim egyedül vannak, amég én nem vagyok lent velük vidéken. Ezért azt veszem észre, hogy amint van egy kis szabadidőm rohanok le haza, hogy ne legyenek magányosak idős éveikben. Azonban lassan saját családot kellene alapítanom, és így nem jut időm magánéletre (randizás, haverok stb). Ha fent maradok pesten furdal a lelkiismeret, hogy otthagytam a szüleimet, de ha állandóan vidéken vagyok velük el fog szaladni felettem az élet. Balanszot nehéz találni, mert munka és suli miatt csak hétvégén tudok lejönni. Hol a megoldás? Meg kell tanulnom, hogy ez az ő életük, és nem tartozom felelősséggel a szórakoztatásukért, vagy önzőség, hogy el szeretném kezdeni a saját életemet? Ezen tűnődök állandóan. (Barátaik nagyon nincsenek, rokonok messze élnek, mostmár egymással sem beszélnek, én vagyok, meg a munka minden szociális inger számukra)
Szerintem az egyensúlyt tartsd, mindenkét dolog fontos, és kell rá időt szentelned
2021. máj. 27. 02:22
Hasznos számodra ez a válasz?
2/20 anonim válasza:
A saját életedet kell élned.
Ha nagyon aggódsz értük, beszélj velük napi fél órát, egy órát telefonon, de nem a te feladatod a szórakoztatásuk.
2021. máj. 27. 02:27
Hasznos számodra ez a válasz?
3/20 anonim válasza:
Én külföldre költöztem, tesóim országon belül más-más városokba, a szüleim maradtak a vidéki otthonukban. Én közel egy éve nem láttam őket a covid miatt, testvéreim dolgoznak, tanulnak, néha 1-1 hétvégre hazamennek, de nyilván nekik is van életük, elintéznivalójuk így ritkábban járnak ők is haza. Viszont, szinte minden nap beszélünk telefonon a szüleinkkel: nem csak én, a testvéreim is. Így nincs hiányérzetük a szülőknek, mert halják a hangunkat, esetleg videóhívásban látnak is. Ugyanakkor megértik, hogy az az élet rendje, hogy a gyerekek előbb utóbb kirepülnek és a saját életüket kell élniük. Ők is igyekeznek elfoglalni magukat: van egy kutyájuk, vele sokat játszanak, sétálnak, és amíg bírják rendezik a kertet. Élnek rokonok a környéken, átjárnak egymáshoz látogatóba, vagy elmennek kirándulni a közelbe.
2021. máj. 27. 03:07
Hasznos számodra ez a válasz?
4/20 anonim válasza:
Annyit látogasd őket, amennyit válás nélkül is tennéd. Az ő döntésük volt, nyilván tudtak a következményekről is, különben nem lépték volna meg. Ezért sem hiszem, hogy váratlanul unazkoznának és a te vigasztalásodra szorulnának. Ez persze addig áll, amíg nem ők hívnak sírva, hogy vége a világnak. De még úgy sem a te dolgod lenne kitölteni a szociális életüket a sajátod kárán.
2021. máj. 27. 04:22
Hasznos számodra ez a válasz?
5/20 anonim válasza:
Lehet hogy nem is igénylik hogy foglalkozz velük.
Te nem tudsz leválni róluk, neked kell ezen változtatnod. Kicsit gyerekes ez a viselkedésed, mint aki megrekedt a gyerekkorban.
A barátaiddal foglalkozz, ne a szülőkkel. Ha baj van, majd szólnak és segítheted őket.
2021. máj. 27. 05:47
Hasznos számodra ez a válasz?
6/20 anonim válasza:
Nem szabad feláldozni az életedet azért, mert a szüleidnek nincsenek barátaik és elváltak. Sajnos sok szülő kelt lelkiismeretfurdalást a gyerekében, mert szórakozni, élni merészelnek a szabadidejükben.
2021. máj. 27. 06:18
Hasznos számodra ez a válasz?
7/20 anonim válasza:
Sajnos az élet rendje, az én szüleim is egyedül éltek és többnyire egyedül, mindig összeszorult a szívem ha erre gondoltam, ráadásul saját család és munka mellett még kevesebb erőm maradt rájuk.
2021. máj. 27. 06:23
Hasznos számodra ez a válasz?
8/20 anonim válasza:
Nálunk is ez volt, ráadásul anyum hamar özvegy lett és ő tényleg egyedül maradt. Most 80 éves és szerencsére jól elvan a körülményekhez (itt fáj ott fáj) képest.
Vannak pld barátai. A szomszéd hasonló korú emberek.
A szüleidnek gondolom nem hiányoznak más emberek vagy barátok. Ez az ő döntésük. Felnőttek.
Telefonalj többet, és éld az életedet közben. Nem kell minden áldott hétvégén őket szórakoztatnod. Nekem is egy gyerekem van, de nem várnám el ezt tőle.
2021. máj. 27. 06:56
Hasznos számodra ez a válasz?
9/20 anonim válasza:
Azt hiszem az Örökölt sors című könyvben volt hasonló esettanulmány. Szerintem érdemes lenne elolvasnod a könyvet :)
2021. máj. 27. 06:58
Hasznos számodra ez a válasz?
10/20 anonim válasza:
Nálunk is ez van, itt ráadásul anyám rá is játszik, folyton azt hallgatom, hogy vele senki nem törődik, neki mekkora szar élete van, ő unatkozik, ő egyedül van, ő be van zárva, stb., simán elvárná, hogy minden hétvégén járjak haza, hogy őt szórakoztassam. Totális érzelmi zsarolás.
Ne szoktasd rá erre a szüleidet, mert úgy jársz, mint én. Meg kell tanulniuk egyedül létezni.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: