Más is elgondolkozott már azon, mennyivel könnyebb lenne az élet szülők nélkül?

Az egész életem abból állt, hogy nekik kellett megfelelnem, hozzájuk kellett alkalmazkodnom, titkolóznom, idegeskednem. 23 éves vagyok, és úgy érzem amíg élnek, sosem leszek szabad. Tavaly nyáron elakartam kezdeni edzeni, de arról is lebeszéltek hogy hát nekem nincs kitartásom, gyenge vagyok, csak pénzkidobás lenne.

Persze ők ezt kedvességnek hívják, ha ennyi idősen is rám akaszkodnak, tipikus mérgező szülők, akik szeretnek mindenbe beleszólni. Ők neveltek ilyen önállótlan, beszari kis nyomivá, aki nem tud kiállni magáért, nem tud sok mindent elintézni. Munkát keresek már több hónapja, de mindenhol elutasítanak, mert nincs tapasztalatom, vagy nem vagyok elég meggyőző határozott, ami persze sajnos igaz is..

Ehhez jön még, hogy meleg vagyok, és full konzervatív, homofób családom van, akik lehet hogy sejtik, de inkább lennék öngyilkos, mint hogy lemondjam nekik.

Ha elköltözök, akkor is majd jönnek látogatóba tuti, meg hívogatnak, érzelmileg zsarolnak. Meg majd hogy mikor lesz már esküvő, meg hát az a munka nem való neked, bla bla.

Szabad akarok lenni, a saját magam ura, azt csinálni, amit szeretnék. Legszívesebben elköltöznék valami messzi országba, pl Ausztráliába, nevet változtatnék, megszakítanám velük a kapcsolatot és teljesen új életet kezdenék, de nincs hozzá sem bátorságom sem kitartásom. Meg erről is tuti le akarnának beszélni. Reménytelen a helyzetem...