Mit lehet akkor tenni, ha a gyerek utálja az édesanyja párját?
Unom már a phszichológusok dumáját, már tényleg nagyon. Úgysem fog a gyerekem elmenni, felesleges tépnem a számat, pénzt kifizetnem, nem hisz ezekben...
2018 januárjában sajnos maga a fiam egyik haverja látott meg a barátommal. A gyerekek pletykások azonnal elmondta a fiamnak, és sajnos nagyon gáz szituáció lett az egészből. Az édesapja már sejthette, hogy van egy másik kapcsolatom, ha a kedves apuka 24 órából 23-at a cégénél van, akkor nyilván érthető, hogy más embernél szeretném megtalálni a boldogságom, nőnek érezni magam. Ez nem mai story, régi vita tárgya volt, én bár nem voltam sose eleresztve, van egy elég szép lakásom, sose függtem egy faszitól sem. A férjemmel elváltunk elég hamar, majd a lakásomba költöztünk vissza. A barátom nagyon mondta, hogy költözzünk oda, a 16 éves fiam lelki nyugalma miatt nem mentünk oda, hanem ő jött hozzánk. Na már akkor is egy utált, aljas szar anya voltam mikor kiderültek a dolgok, és beadtam a válópert, de mióta Zoli odaköltözött olyan a ház, mint egy csatatér, nagyon rossz a viszonyuk egymással, s az apja még adja alá a lovat és fél éve ez megy, én meg már unom, nyugalmat akarok, nem akarom hallgatni a fiam hisztijét, a pimaszságát, meg azt, hogy az osztályfőnök is hivogat, hogy a gyereknek igazolatlan hiányzása van, nem lép be online órákra, nem küldi el a házit blablabla, unom, én 16 évesen örültem, ha 3 év alatt összegyűjtöttem egy kerékpárra valót, s nem hőbörögtem, meg nyafogtam. Számtalan gyereknek váltak el a szülei, mégis normálisan tud viselkedni, és fel tudja dolgozni, én nekem meg anya létemre jogom van ahhoz, hogy szerelmes legyek, hogy éljem az életem, s ő tudja jól, hogy boldogtalan voltam az apjával, de utal, gyűlöl,de már semmit nem merek mondani, mert megy a nagyikához meg az apucihoz, aztán hallgathatom a szent beszédet.
Adjatok kérlek tanácsot, én már nem tudom nit csináljak, feladtam, nincs türelmem. Sajnos nagyon sok gond van a mai gyerekkel, beszélni nem lehet velük, ha beszélsz kiröhög. Nem várom el, hogy szeresse a párom, de azt elvarom, hogy tisztelje, legalább köszönjön neki, aztán engem végképp nem érdekel, hogy az anyósomnak vagy a volt férjemnek miket mond.
Az a baj, hogy ilyen helyzetben rögtön senki sem tud mindig helyes döntést hozni. Hibáztam, megbántam, de mindenképp akartam változást az életemben. Az ex férjemmel nagyon hirtelen szerelemnek indult anno, de mégis sokáig voltunk együtt, lett egy gyerekünk, viszont mielőtt megcsaltam,jóval előtte már nem szerettem, de az ember nyilván sokszor, még ha rossz is, megpróbál a jelenlegi valóságban negmaradni. Én is féltem a sérüléstől, nyilván az jó volt, hogy anyagilag biztonságban voltunk, az kinek nem lenne jó, de főként amiatt nem léptem sokáig mert az ezzel járó feszkót akartam elkerülni.
De nem így lett, az lett volna a legjobb, ha nem kellett volna elválni, de ezért csak az ex férjem a felelős.
Jelentem. Szünet van köztem és Zoli között, már hétfőn elköltözött. Sajnos neki is vannak gondjai, bár ő is elvált, neki is gondjai akadtak, ugyanis ő neki még kisebb gyerekei is vannak.
Nem egyszerű...
Viszont a fiamon látok egy kis változást. Ma magától adott nekem puszit, mikor ebéd után elhagyta az asztalt. Talán ez most kicsit boldoggá tudott tenni. Ígyis folyamatosan gyűröm, hogy menjünk el ketten phszichológushoz, remélem előbb-utóbb beadja a derekát.
Megpróbálok csak a fiamnak örülni most.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!