Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Burokban nevelt gyerekből,...

Burokban nevelt gyerekből, tiniből lehet egészséges felnőtt?

Figyelt kérdés

Valójában magammal kapcsolatban teszem fel ezt a kérdést.

25 éves nő vagyok. Falun nevelkedtem, mozgólépcsőt először 18 évesen használtam, de nagyon ciki volt, mert majdnem leestem róla.

Elkerültem egyetemre, de egy szalámit sem tudok kikérni a pultból a boltban. Valójában me tudnám tenni de nem akarom, félek, nem akarok felnőtt nénikkel beszélgetni. Ez van bennem, ez a "felnőttek dolga" így érzem.


Körülbelül 16 éves koromtól még háziorvosnál sem jártam, mert egyrészt nem kellett, egészséges vagyok, másrészt nem is mennék el magamtól, esetleg ha levágnám az ujjamat, mivel az esztétikai probléma.


Körülbelül 11-12 éves koromig anyukám mosta a hajamat, de nem is volt ez furcsa nekem, bejött megmosta, kiment.

Nem takarítottam soha életemben, először akkor mosogattam életemben, mikor 18 évesen kollégiumba kerültem.

Semmihez sem értek.


Nem tudok ügyetintézni, félek mindentől. Persze a baráti társaságomban nagyszájú vagyok, de magamban nem.


Mivel 25 éves vagyok, sok ismerősöm megházasodott már, sokaknak gyerekük is van. Ezt nem tudom feldolgozni... ahogy gimiben sem tudtam, mikor elsős lettem, hogy mások suli után inni mennek, számomra ez elképzelhetetlen volt, meg ugye nem csak inni... dehát még gyerekek voltak. 14-15 évesek... ez az érzés teljesen földhözvert.


Szóval esküvőn még soha életemben nem voltam, nem is kívánok menni, nem tudnám ott jólérezni magam, nem tudok felnőttekkel beszélgetni.

Ez igaz azokra is akik a barátaim voltak, igen multidőben, mert amint házasodtak gyereket vállaltak, a szememben felnőttek lettek, és nem tudok és nem is akarok beszélgetni velük, mert gyerekük van, és az nem az én hatásköröm.


Nem tartom magam gonosz embernek, de a tehetetlenség amit érzek, és az a hatalmas fájdalom, mikor kiderül, hogy gyereket terveznek, az számomra feldolgozhatatlan. Tudom ez az élet rendje, nehéz elképzelni, de nem tudom feldolgozni.


Hozzáteszem, ha ismerős jön szembe az utcán anyukám még mindig oldalraszól, hogy: Köszönni! (mintha csak 14 lennék...) elég ciki... pláne hogy a közeledő ismerős hallja.


Végigcsináltam minden iskolát, lett diplomám, de nem tudok elhelyezkedni sehol, képtelen vagyok tegezni azokat, akik erre megkérnek.

A tanáraimmal sosem volt gond, ők olyan felnőttek akik tanárnéni és tanárbácsi, megtanultam és benne voltam kiskoromtól, hogy hogyan kell beszélni velük, tehát ebben komfortosan érzem magam.


Egész életemben ki voltam szolgálva, konkrétan az ágyba érzekett az étel, anya kitette nekem a ruhát, amit suliba fel kellett vennem 18 éves koromig. Nem kellett soha semmit csinálnom.

"Te csak tanulj, az a dolgod" Ebből az lett, hogy lelkileg teljesen felkészületlennek érzem magam a felnőtt létre...


Az ivós bulizós hülyét csinálok magamból korszakomat letudtam 18-19 évesen, egyetem elején. Szóval azzal nincs probléma.


Mostanában azonban, körülbelül 2 éve mióta diplomát szereztem azt hallgatom, hogy nem csinálok semmit... legalább mosogassak el, de mikor nekikezdek anya kiveszi a kezemből, hogy ehhez se értesz, inkább menj a szobádba nyomkodd a telefonod.

Minden házimunkával ez a helyzet... néha elvégzem, mikor nincs itthon senki, olyankor meg vannak elégedve.

Meg állandóan beszólogatnak hogy: "Te bolond vagy, neked szichológushoz kéne menned" (városban tanultam, tudom, hogy a pszichológus az nem a bolond embereknek való, de falun ez egy szitokszó, itt ilyenek az emberek).


A kérdésem az lenne, hogy hogyan törjek ki ezekből az érzésekből? Hogyan kezdjek saját és pláne normális életet?

Nagyon rossz érzés, hogy itthon bolondnak tartanak, szeretnék más vagy legalább másabb ember lenni.


Esetleg volt valaki a helyzetemben? Nektek milyen tapasztalataitok vannak?

(pszichológushoz nem mehetek, anyáék nem fogják kifizetni és saját keresetem nincs)



2021. ápr. 14. 13:26
1 2 3
 1/25 anonim ***** válasza:
100%

En is igy ereztem magam, amig nem kezdtem el dolgozni, aztan valahogy feloldodtak ezek a gatlasok, engem kuldtek bankba, postara, irodaszert vasarolni, nagykerbe mentunk a fonokkel, intezkedtunk, ugyhogy beleszoktam ebbe is. Maig nem szeretek pl okmanyirodaba jarni, meg ugyeket intezni, de sajnos muszaj. Amit lehet, azt elintezem e-mailen. (Telefonalni is utalok hivatalos ugyben). A hazimunka meg raer ha sajat lakasod lesz, majd kialakul a sajat rutinod.

Keress munkat mielobb, az sokat segit. Lesz kereseted is, tudsz felretenni a kulon koltozeshez.

2021. ápr. 14. 13:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/25 anonim ***** válasza:
95%

Szerintem megérné elmenned egy pszichológushoz!


A leírtaknak lehet köze a "burokban neveléshez", de szerintem annál jócskán kórosabb.


Eleve ez a néninizés-bácsizás huszonévesen elég furcsa....


Ne a beszólások miatt menj el pszichológushoz, hanem a saját érdekedben!

2021. ápr. 14. 13:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/25 anonim ***** válasza:
98%

Van allami TB által fizetett pszihológus és különösen bizalmas információ, szóval még a háziorvosod sem fog látni semmiféle bejegyzést.


Én is hasonlóan mérgező türelmetlen anya mellett nőttem fel. Borzalmas volt. Bármibe kezdtem kivette a kezemből. Férfiként kifejezetten ciki.

Most 30évesen már megtanultam mindent ami kell,de látom,hogy mekkora hátrányom van a többiekkel szemben.

2021. ápr. 14. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/25 anonim ***** válasza:
97%

TB-re is van pshichiáter-pszichológus, nem kell érte fizetni....


Anyádék fizetik utánad a TB-járulékot????

2021. ápr. 14. 13:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/25 anonim ***** válasza:
97%

Én is azt tudom mondani, hogy ez jobb lesz, ahogy a saját lábadon kell megállnod majd, minél gyorsabban próbálj önállósodni és akarj változni.


Addig meg vannak egyetemeken, kerületekben ingyenes pszichológusok is, azért érdemes lenne egy TB alapú szakembert felkeresned, mert az önbizalmad is helyre kellene pakolni.

2021. ápr. 14. 13:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/25 anonim ***** válasza:
98%

Milyen szakot végeztél az egyetemen...???? Miből diplomáztál?

Ott azért csak szóba kellett állnod tanárokkal "bácsikkal-nénikkel", legalább vizsga alkalmával, nem?

2021. ápr. 14. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/25 anonim ***** válasza:
100%
6# Leírta, hogy a tanárokkal nem volt és nincsen baja.
2021. ápr. 14. 13:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/25 anonim ***** válasza:
99%
Szerintem itt sokkal nagyobb a gond mint a burokba nevelés, tényleg jó lenne egy pszichológus. Nem szoktam a költözz el mondatot mantrázni a kérdések alatt, de neked nagyon-nagyon jól jönne, amíg otthon gyerekként kezelnek addig nem fog változni a nézeted. Költözz külön, és csinálj nénis--bácsis dolgokat mint csekkfizetés, bevásárlás, főzés,párkapcsolat stb. stb. lehet már ez is elég lenne.
2021. ápr. 14. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/25 A kérdező kommentje:

#6

Mondtam, hogy a tanáraimmal semmiféle problémám nem volt a kommunikáció során, jól elbeszélgettem velükmindig is.

A tanárnéni és bácsit kiskoromra visszautalva írtam, hogy már kiskoromban amikor még így neveztem őket, már akkor kialakult a kapcsolatom ezekkel a személyekkel, így ez nem okoz problémát számomra.


Nem most nevezem így őket! Elnézést ha félreérthetően fogalmaztam.

2021. ápr. 14. 14:04
 10/25 anonim ***** válasza:
97%
Nem szeretek távdiagnosztizálni, de szerintem könnyen lehet, hogy egy kis Asperger is befigyel...
2021. ápr. 14. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!