Hogy mondjam el apámnak hogy transznemű vagyok?

Szívem van olyan hogy metroszexuális, vagyis nőiesebben öltöző férfi. Nem leszek csak attól hogy transzi, mert nőies vagy...

Én utáltam a barbiet, a lányos ruhákat, verekedtem és fiúkkal haverkodtam.Utalom a sminket, lányos dolgokat. Mégsem lettem leszbi..

Ez csak divat, ahogy gimiben mindenki azt hitte hogy meleg és végül egy osztálytársam se lett az sőőőt.

Viselkedj ugy ahogy jol erzed magad, oltozz ugy ahogy azert nem rohog kis enki d eneked tetszik. Szuleid meg nem hulyek leveszik ha transznemu lennel. Egyebkent 17 evesen folosleges ilyeneket bevallani kell neked a hiszti erettsegi elott vagy 12 ev eleott? Nem. Na latod.

En is voltam lanykent lanyok utan rajongo ebben a korban. Rablasokrol kepzelgo stb. Se nem vagyok es nem is lettem leszbi, se bunozo. Es orulok, hohy nem co.ing outoltam az akkori vagyaimat szegeny szuleimnek, volt nekik sok egyeb gondjuk is akkoriban.

A 10esnek abban igaza van, hogy keresni kell egy pszichológust, ugyan nem azért mert mentális beteg vagy, hanem vannak erre szakemberek akik papírt adnak arról, hogy valóban transznemű vagy így a további kezelések könnyebbek.

Hajrá én szurkolok neked! :)

Az igazság az, hogy kívülállók soha nem érthetik, hogy milyen olyan testben élni amit nem érzel magadénak.

Könnyű azzal jönni, hogy én is ilyen meg olyan voltam a te korodban mégsem lettem meleg. Hát képzelje el a nagyérdemű, hogy nekem is bejött külsőre 1-2 izmos színész sőt még ma is elismerem, hogy vannak jó pasik mégsem lettem heteroszexuális pedig a környezetemben mindenki az. Egyszerűen én ilyennek születtem elfogadtam és így teljes az életem!

25/N Leszbikus

Csakhogy a transzneműség egy testkép zavar. Még a WHO is elismerte, hogy csak azért rakták a betegségek listájára, hogy állami támogatást kapjanak, semmi másért.

Aki nem elégedett a testével, az magával nem elégedett és műtét után sem lesz az. Nem egy "transz" ismerősöm van aki később rájött mitől boldog és hopp már nem volt transz, elárulta mindegyik, később jött rá, hogy női ruhában végre nem önmaga volt, eljátszhatott egy képzeletbeli karaktert, amivel maga mögött hagyhatta azt a személyt akit utált(önmagát),de most hogy megtalálta a boldogságot nincs rá szüksége, teljesen elégedett magával, szóval nekem nagyon is lelki problémának tűnik.

Azóta egyik sem tért vissza ehhez, ismerek olyat is aki megbánta a műtétet és az ő szavaival élve"két pad közé esett" mert most nem tartozik sehova és már gyereke sem lehet...

Azért a leszbikusság egy egészen más kategória, ott nem megy tönkre az életed, ha utólag rájössz rossz vágányra tévedtél és van esélyed visszafordulni. Transzneműségnél mind szociálisan elvágod magad a szűk környezetben és testileg is visszafordíthatatlan a műtét. Előbb-utóbb megint visszatér az önutálat,de a többség nem felismeri, hanem műtétek sorozatába kezd, mert azt hiszi azért boldogtalan és még nem "tökéletes nő", kb. olyan mint a plasztikai műtét függőség(csak nem nemet vált az illető,de ott is "teljes test" csere zajlik le).

Teljesen egyetértek 15#!

Egyre többen vannak akik bizony megbánják a nemátalakítást belátják, hogy tévedtek és igen is önazonosak a veleszületett neműkkel.

Arról nem is beszélve, hogy mennyi új kutatás, tanulmány cikk születik erről mostanság.

Nő és férfi között nem csak a csontozat, nemiszerv, hormonális különbség van. Az agy is teljesen más. Ebből kiindulva hiába műteted át magad, attól még férfi maradsz.

Írom ezt minden előítélet nélkül,teljes elfogadásban, trasz ismerőssel, nem egy nem kettő homoszexuális baráttal. Kívánom, hogy megtaláld önmagad és boldog légy.

Igen. És arrol is érdemes lenne beszélgetni műtét után átesett emberekkel, hogy egyáltalán mire tudják használni az új nemiszervüket. Mert ugyanúgy biztos hogy nem fog működni mintha eredeti lenne mivel tudomány ide-oda az eredeti környezetet egyszerűen nem tudják lemásolni.

Bár erről nem beszélt a kérdező, de érdemes megrmlíeni. Amúgy márcsak azért is érdemes lenne felkeresni egy szakembert amit fentebb is írtak. Tisztázni kellene hogy mit is érzel. Mert úgy látom még neked sem egyértelmű, csak az higy nem érzed jól magad, nem érzed férfinak magad. De az oka nagyon fontos lenne, az hogy miért érzel így. Egyszerűnek hangzik de nem az. Ezért szerintem ez még kevés ahhoz hogy kijelenthesd hogy igen, transznemű vagy.

Még nagyon fiatal vagy, ilyen esetben érdemes figyelembe venni azt is, hogy mi fog történni akkor, ha negatívan reagálnak. Próbáld meg apránként felhozni a dolgot, említs meg más transzneműeket, beszélgessetek a témáról - ebből nagyjából le lehet szűrni, hogyan reagálnának. Sajnos sok olyan szülő van, aki inkább az utcára teszi a gyerekét emiatt. Tudom, hogy nagy a nyomás, de első a saját biztonságod!

Sok sikert és kitartást kívánok! :)